A gazdálkodók és sokszor még a szakemberek is úgy kezelik a talajt, mintha az egy élettelen valami lenne, amelynek az a feladata, hogy megtartsa a növény gyökerét és ha adunk bele vizet, akkor onnantól kezdve minden rendben van. Aztán csodálkozunk, hogy a növények nem növekednek és nem fejlődnek megfelelően. De hogyan védjük a talajt, amelynek állapotát, egészségét folyamatosan monitorozni kellene? S ha már láthatóan leromlott a minősége, akkor hogyan fordíthatjuk vissza a folyamatokat? Erről kérdeztük a terület szakértőjét, dr. Kisvarga Szilviát, a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének tudományos főmunkatársát.
A szakember abban látja a probléma forrását, hogy nem jól közelítünk a talajhoz, pedig az egy élő rendszer, amely rengeteg élőlényből álló komplexum, és ezek az élőlények aktívan dolgoznak és működnek a növények megfelelő fejlődéséért. Ha globális szinten vizsgáljuk a talaj állapotát, akkor a legtöbb helyen mezőgazdasági tevékenységet végeznek – ezt van, ahol jól végzik és megfelelően, viszont nagyon sok helyen ez nem mondható el, mert túlságosan műtrágyázzák és vegyszerezik. Ha ezek a talajok valaha egészségesek is voltak, ezután beteggé válnak.
-A megbetegedett talaj nagyon hosszú idő alatt tud visszaállni a normális állapotába. Rengeteg mikroorganizmus van egy egészséges talajban, amelyeknek a legnagyobb része jótékony hatású baktérium, a másik része pedig mikorrhizás gombák. Ha a talaj állapota elkezd romlani, akkor annak első jele a gombafajok számának csökkenése. Az egyébként jól szaporodó és jótékony hatású baktériumok ilyenkor átveszik a hatalmat és innentől kezdve felborul az egyensúly -összegezte Kisvarga Szilvia.
Vannak azonban olyan szerek, amelyek jótékony hatással vannak a növény fejlődésére, de léteznek olyanok is, amelyek a 21. században veszélyesek az élővilágra. Amellett, hogy sok hatóanyagot és növényvédőszert kivontak a forgalomból, eközben egyre több természetes alapanyagú szer kerül a piacra, amelyek közül kiemelendő a talajélet tekintetében a biostimulátorok csoportja.
Hogyan gyógyítsuk meg a talajt?
A tudományos főmunkatárs szerint az egyik bevált módszer lehet a talajcsere, vagy a talaj átmosása. Ezek azonban költséges befektetések, viszont ha hosszabb távon mezőgazdasági termeléssel szeretnénk foglalkozni azon a bizonyos területen és rossz a talaj állapota, akkor kell rá áldozni. Létezik olyan megoldás is, amikor a talajt beoltják jótékony hatású baktérium törzsekkel, gombákkal, amelyek egy idő után elkezdik a pozitív hatású működésüket. Ezért a jövő egyik nagy tudományterülete lesz a talaj mikroorganizmusainak a kutatása, mert még mindig nem ismerjük a talajban lévő mikroorganizmusok 90 százalékát és innentől kezdve nem ismerjük a működésüket sem, hogy mivel állnak kapcsolatban, minek köszönhetően működnek. Vannak olyan gombatörzsek és baktériumok, amelyek az egyik talajban tökéletesek és rendkívül jótékony hatásúak, viszont a másik talajban egyáltalán nem működnek és elpusztulnak. De igazából erre nincs konkrét magyarázat, hogy miért történik? Ezek a jövő kérdései.
Nem kell elbúcsúzni a műtrágyától, de van más megoldás is
Kisvarga Szilvia beszámolt egy 2021-ben befejeződött kísérletről, amelynek az volt a lényege, hogy 15 éven keresztül vizsgáltak különböző területeket, amelyek azonos adottságúak voltak, de különböző kezeléseket kaptak. Az egyik terület csak műtrágyát, a másik szerves trágyát, a harmadik mindkettőt kapott. Minden évben vettek mintát a talajból és megvizsgálták a gombák és a baktériumok arányát, de a végső következtetés az volt, hogy az a megoldás, amikor a műtrágyát és a szerves trágyát komplex módon alkalmazzák, tehát egyikből sincs túl sok, hanem egymást kiegészítve fejtik ki a hatásukat, ugyanis a műtrágya miatt nagyobb lett a hozam, viszont a szerves trágya nagyban segítette a talajt, hogy megfelelően működjenek a talajban lévő mikroorganizmusok.
Mire képesek a biostimulátorok?
A növény fejlődését segítő szereknek a csoportja 15-20 éve terjedt el globálisan, de napjainkban már rendkívül sok formája van és sok termék található a piacon belőlük. Az a közös jellemzőjük, hogy természetes alapanyagú szerek, és nem a tápoldatokhoz hasonlóan működnek, amelyek tele vannak mikroelemekkel. -A biostimulátornak az a feladata, hogy elősegítse a növény fejlődését, növekedését, tehát nem tápelemeket tartalmaz, hanem segíti a tápelemek minél hatékonyabb felvételét. Abban egyetértenek a szakemberek, hogy egészségesebb növények kerülnek ki a talajból, ha biostimulátort is használunk. Nem kártékony, mert természetes alapanyagot tartalmaz, minden növény életét erősíti – legyen az gyümölcsfa, szántóföldi kultúra, vagy szobanövény. Hozzáférhető árakon lehet elérni, s mivel természetes szerek, ezért nem kellenek külön engedélyek a forgalmazásához -mondta Kisvarga Szilvia.
A víz szerepe nélkülözhetetlen
A biostimulátorok vízzel hígított anyagok, de még így is koncentráltak, ezért a tápoldathoz hasonlóan vízzel kell hígítani, és így kell kijuttatni a növényre. Ha egészséges a talaj, egészségesek a tápanyagok, sokat segítenek a mikorrhizás gomba kapcsolatok a növény stressz tűrésében. Például a gombák által kiváltott enzimek, savak sokat segítenek a növénynek az aszálytűrésben. Tudják segíteni a növényt, hogy a stressz idején az etilén hormon mennyisége megnövekedjen a növényben, de a talajban lévő gombák képesek olyan enzimeket termelni, amelyekkel a növény etilén szintje csökkent, ezáltal könnyebben túléli a nehéz időszakot.
-Az egészséges talajban a lehulló csapadék 50-70 százaléka képes megmaradni, míg a beteg talajban jóval kevesebb ez az arány, vagy pedig csak átfolyik rajta a víz, viszont ha egészséges a talaj, akkor sokat tudunk tenni a vízháztartásért is -tette hozzá Kisvarga Szilvia.