A gyümölcstermesztők látták ezeket a fagyokat előre, hiszen egy héttel előtte jelezték a sarkvidéki hideg betörést, sőt az előrejelzések pontosan mutatták, hogy lesznek mínusz 4 fokos lehűlések is. Sok helyen – nem várt módon – leállt a szél és még ennél is mélyebbre zuhant a hőmérséklet, mint ahogyan az a prognózisokban szerepelt. Hiába voltak előkészületek, de nem lehetett mit kezdeni a helyzettel, mert ez egy szállított fagy volt, amikor az aljától a tetejéig fagyos a levegő és nincs benne meleg tartalék. Pedig a légkeverésen alapuló fagyvédelmi módszereknél fontos lenne, hogy 10-15 méteres magasságban sokkal melegebb levegő legyen, mint az ültetvényben uralkodó -2 és -8 fok.
Nem volt gyakorlatilag ilyen légréteg, ezért a légkeverő módszerek fél-, vagy 1 fokot tudtak emelni emelni a hőmérsékleten, ami kevés. Ahol nem állt le a légmozgás és ezzel együtt volt – 5 fok, ott hiába állt rendelkezésre minden fagyvédelmi módszer, azok egyike sem bizonyult erősnek. Nem lehet kivédeni az olyan fagyokat, amelyek 10-15 km/h-nál nagyobb légmozgásokkal járnak, pedig igazából lehetett rá készülni, de se a légkeveréses, se a hőtermelésen alapuló módszerek ez alkalommal sokat nem tudtak hozzátenni az ültetvény hőmérsékletéhez a fagy jelenség karakterisztikája miatt. Olyan típusú fagy volt, amivel nem lehetett mit kezdeni még a legkorszerűbb fagyvédelmi módszerekkel sem.
Napról napra egyre több adat lát napvilágot a hét eleji fagyárokról, ami a gyümölcsültetvényeket idén sem kímélte. Hétfőről keddre virradóra ez már a második fagyhullám volt, amit megelőzött a március közepi lehűlés, ami akkor csak a kajszi ültetvényeket veszélyeztette – ezek akkor kezdtek el virágozni, vagy az előtt álltak. A többi gyümölcsfajta akkor még nem, vagy csak mérsékelten volt veszélyben. Április 7.-én sok helyen már virágzott a cseresznye, a szilva, de közvetlen a virágzás előtt áll a meggy és az alma, a kajszi és az őszibarack általában túl van a virágzáson, vagy még teljes virágzásban van. Ebben a fenológiai fázisban – gyümölcsfajtától függetlenül – a mínusz 5 fok alatti lehűlés komoly károkat okoz. Hétfőn és kedden hajnalban nagyon sok helyen zuhant ennél mélyebbre is a hőmérséklet. Ez okozott súlyos károkat a virágokban és a gyümölcskezdeményezésekben.
Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke szerint a területi kiterjedése is óriási volt ezeknek a fagyoknak: a gyümölcstermesztő körzetek majdnem 90 százalékát érintette a jelentős lehűlés. Ezeken a helyeken közepes, vagy nagyon erős mínuszok voltak. Apáti Ferenc arra kéri a gyümölcstermesztőket, hogy töltsék ki az egyesület honlapján található kérdőívet.
-Elindítottunk egy online kérdőíves felmérést, amelyben a gyümölcstermesztő elmondhatja a véleményét az ültetvényét ért fagykárokról, illetve a jövő héten telefonon keresztül is megkérdezzük őket a személyes tapasztalatokról. A jövő hét közepén kaphatunk pontos képet, ezért addig nem szeretnék előre kijelenteni semmit ezzel kapcsolatban, amíg nincsenek teljesen megalapozott információk -nyilatkozta az elnök.
A csonthéjasok mindig kiszolgáltatottak a fagykároknak, hiába tesz a kormány nagyon sok pénzt a kertészetekbe, hiszen ha a nem alkalmas fajtákat nem jó helyre ültetjük, akkor gyenge lesz a termés. Hét év alatt négyszer fagyott meg az őszibarack és a többi csonthéjas is.