Hazánk mezőgazdaságának egyik legnagyobb kockázati tényezője az aszály, amely egyaránt kihat a terméshozamra és a gazdálkodók életére. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legújabb kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban átfogóan tárgyalja a szárazság okozta kihívásokat, a termelési rendszerek sérülékenységét, valamint a szélsőséges időjárási feltételekhez való alkalmazkodás szükségességét. A kiadvány szerkesztői – Dr. Gyuricza

Igazán csak ebben az évben került mélypontra a kukorica vetésterületének a nagysága a Dél-Alföldön, ami nem éri el a 26 ezer hektárt, a termésátlag pedig csak 1,5 tonna. Bács-Kiskunban 2022-ben még 72 ezer, az idén már csak 48 ezer hektáron vetettek kukoricát, amely látványosan háttérbe szorult. A 2022-es történelmi aszályt követően megkérdezett szakértők, köztük Sándorfy

Kulcsfontosságú lesz a jövőben a magyar agrárium ellenállóképességének növelése annak érdekében, hogy az ágazat a hatékonyságát és a versenyképességét tovább javítva meg tudjon birkózni az olyan kihívásokkal, mint amelyek idén érték a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart: a szántóföldi növénytermesztésben az aszály, az állati termékpályákon a száj- és körömfájás, a madárinfluenza és az egyéb betegségek, a

Az elmúlt három aszályos évet figyelembe véve a gazdálkodók pénzügyi mozgástere csökkent és sokkal jobban átgondolják a beruházásaik időpontját és a volumenét. Az alföldi területeket kivéve a többi országrészben egyelőre még nincsenek olyan gondok, mint amit láthattunk Békésben, vagy Csongrádban, hiszen a növénytermesztésből befolyó bevételeknek köszönhetően rendelkezésre áll a saját erő és a bankok pénzügyi

A gazdálkodók és sokszor még a szakemberek is úgy kezelik a talajt, mintha az egy élettelen valami lenne, amelynek az a feladata, hogy megtartsa a növény gyökerét és ha adunk bele vizet, akkor onnantól kezdve minden rendben van. Aztán csodálkozunk, hogy a növények nem növekednek és nem fejlődnek megfelelően. De hogyan védjük a talajt, amelynek