November óta beszélhetünk csapadékos időjárásról, így a korábbi évekhez képest nem kell őszi szárazságról és téli aszályról beszélni, amelyek még korábban ismeretlenek voltak a gazdatársadalomban. Az éghajlatváltozás most nem mutatkozott meg olyan szélsőségesen sem, mint az azt megelőző évben. Ennek ellenére a kiegyenlítettség nem annyira jellemző, ha szintén az évekkel, vagy évtizedekkel ezelőtti helyzetet nézzük.

A Szegedi Gabonakutató vezetője szerint nem érdemes eltolnia a gazdáknak maguktól a kukoricát, hiszen számos nemesítőháznak – így természetesen a GK-nak is – vannak olyan fajtái, amelyek a korai vetés és a hidegebb talajviszonyok ellenére termésbiztonságot adnak, valamint kikerülik a hőstresszes időszakot és a virágzáskor és megtermékenyítéskor megjelenő légköri aszályt. Tóth Tibor azt mondja, hogy

A toxinos kukorica nem használható fel továbbra sem közvetlenül az állati takarmányozásában. A szakemberek azonban a 2022-es történelmi aszály óta keresik az úgynevezett közvetett módszereket, amelyekkel megoldást lehetne találni a nehézségek kezelésére, ugyanis az aszályos évekkel úgy tűnik együtt kell élnünk. A kukorica aflatoxin szennyezésének szempontjából lényeges tényező a rovarkártevők elleni védekezés, a betakarítás időpontja és a tárolás

Minden a napraforgóról szól majd a tavaszi vetési időszakban, hiszen a kukorica termesztésének a lehetőségei néhány régióban az elmúlt két-három év tekintetében minimálisra csökkentek, tehát ha Békés, Csongrád, vagy Fejér megye egy részét nézzük, akkor aszálynak erősen kitett területekről van szó. Emiatt a napraforgó területe a kukorica rovására növekszik, ráadásul a terményárakat nézve egy átlagos,

Hiába érkezik szinte folyamatosan november óta a csapadék eső és hó formájában, a talajvízszint mélysége két-három méterrel lejjebb van, mint ahol lennie kellene, ami azt jelenti, hogy például az Alföldön öt-hat méteres mélységbe húzódott vissza a talajvíz. Azok a belvizek, amelyeket néha látunk a termőföldeken, azok a be nem szivárgott vizek és ilyenből sok van