ZKI: a zöldborsót és a csemegekukoricát továbbra is keresi a piac

Könnyű termeszthetőség, magas termésátlag, jó hozam – leginkább ilyen fajtákra van szüksége a termelőknek, s ha ez még kiegészül a rezisztenciával, vagyis ami a betegséggel szembeni ellenállóságot is biztosítja, akkor ez további hozzáadott érték a fajtaválasztás szempontjából. A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet összegzése alapján a környezeti stresszhatásokkal szembeni ellenállóság az egyik kiemelt szempont, hiszen a klímaváltozással párhuzamosan újabb és újabb betegségek – vírusok, baktériumok – terjednek, amelyek nem kedveznek a termelésnek.

Ezen felül az egyéb környezeti stresszhatásokkal is meg kell küzdeni: ilyen a szélsőséges csapadék, ami ellen például a paprika esetében erősebb gyökérzettel lehet védekezni. A hagyományos típusú nemesítés során ilyen tulajdonságokra is szelektálnak a zöldségkutatóban azért, hogy a napégés ellen sűrűbb legyen a lombozat, vagy a vízmegtartása javuljon a területnek. Laczkó Róbert, a ZKI vezérigazgatója azzal kezdi a beszélgetést, hogy a zöldségvetőmagok piaca ellentmondásos, a hazai vetőmagpiacon kisebb mértékű csökkenés tapasztalható. Ennek szerinte két oka is van: a tavalyi év jól sikerült a feldolgozóiparban és a konzervgyáraknak feldolgozott termékeket előállító cégeknél nagy raktárkészletek halmozódtak fel, így idén eleve kisebb termeltetéseket indítottak, vagyis kisebb vetőmag felhasználására volt szükségük.

-Általánosságban is elmondható, hogy a termőterületek vonatkozásában van egy stagnálás és egy kisebb visszaesés, ami nem kedvez a forgalomnak. Túllépve Magyarországon, az export is ellentmondásos, mert vannak régiók és országok, ahol növekedni tudtunk és többet sikerült eladni, míg más országokban csökkenés volt -összegezte Laczkó Róbert.

Megmaradtak a tavalyi készletek

A zöldborsó és a csemegekukorica vetésterülete csökkent az elmúlt években, de ettől függetlenül is ez a két zöldségfajta adja a termőterületek meghatározó részét. A tavalyi jó termőévnek számított és emiatt nagy készletek halmozódtak fel. Ez is befolyásolta a kereslet kisebb mértékű csökkenését. A feldolgozóiparban a zöldborsó, a csemegekukorica továbbra is meghatározó, a friss piaci termékeknél az üvegházakban előállított paradicsomtermelés volumene növekedett, az elmúlt években nagy számban épültek üvegházak a hajtatott paradicsomok előállítására. A paprika már összetettebb kérdés, mert az étkezési paprikán belül vannak hajtatási technológiával előállított paprikák és vannak a klasszikus szabadföldi paprikák – ez utóbbi a pritamin, a kápia és a fűszerpaprika. Ezek egy része is feldolgozásra kerül. Az említett fajtáknál is jelentősen csökkent a termőfelület, de ebben az esetben is igaz a feldolgozóipari cégeknél megmutatkozó komoly készletmennyiség, ami miatt csökkent a kereslet is. 

Az erős forint és a vetőmag esete

Laczkó Róbert szerint a termelési kedvet meghatározzák az árak, amelyek tavalyi szintek vannak és ennek oka a forintárfolyam alakulása. Az erős forint kedvező az ország gazdasága számára, de vannak más szempontok is. Mivel sok zöldséget termel a ZKI exportra, ezért nem mindegy, hogy tavaly 400 forintos áron, vagy idén 350 forintért lehetett eladni a vetőmagot. Az import áruk is olcsóbbá válnak és ez komoly versenyhátrányt jelent a termelőknek például a görögdinnye esetében, tehát ha 350 forintért érkezik be az a dinnye, ami tavaly 400 forintért, akkor a hazai termelőknek ehhez kell igazítani az árat, ami hátrányos a termelőkre nézve.