Világszerte keresleti piac lesz a búzára

Kulik Zoltán agrárpiaci szakértő szerint az aszály mértékéről már most elmondható, hogy sokkal súlyosabbak a problémák, mint a történelmi 2022-es évben voltak. Tavaly októbertől kezdve – hónapról hónapra előre haladva – óriási a deficit amiatt, hogy a talajban nagy a vízhiány, a folyóinkban pedig kevés a víz. A Vitafort Zrt. vezérigazgatója azt mondja, hogy ha az elmúlt 20 év átlagát nézzük, akkor márciusban 35 százalékkal kevesebb csapadék esett, áprilisban pedig ez a hiány 90 százalékos volt.

Két hete átlagosan az országban 30-40 milliméter csapadék esett, ami az árpán nem segített, a búzánál a minőségromlást megállította. Árpát tavaly 320 ezer hektáron vetettek a gazdák, ami ugyanakkora terület, mint a 2022-es nagy aszályos évben volt. Árpából négy tonna átlagtermés várható, az éves betakarítandó mennyiség 1,2 millió tonna lesz. Kulik Zoltán azt mondja, hogy a búzánál nagyobb a probléma, de nincs ok az aggodalomra, mert a legnagyobb vetésterületű növényről van szó.

-Idén 1 millió hektáron vetettünk búzát és az 5 tonna hektáronkénti termést figyelembe véve 30 százalékkal kevesebb lesz és 3,5 tonna realizálható a korábbi 4 millió tonnához képest. Az ország kenyérellátása biztosított, csak az export árualap nem lesz meg. Ezt már a csapadék nem befolyásolhatja -összegezte a piaci szakértő.

A repce termőterülete is visszaesett: a 300 ezer hektár helyett 150 ezer hektáron vetettek repcét, amelynek a virágzása általában 4-5 hétig tart, ám most ez áprilisra esett és 2 hét alatt elvirágzott. Abban a hónapban éjszakai fagyok is voltak, ami fagyási sérüléseket okozott például a Bácskában a búzában és a szőlőben is.

A napraforgó, mint utolsó reményforrás?

Ez a csapadék sokat segített a tavaszi vetésű növényeinknek -folytatja Kulik Zoltán, így a kukoricának és a napraforgónak. Idén 800 hektárt meghaladó nagyságrendben vetettek napraforgót az előző években vetett 600 ezer hektárhoz képest. A tavalyi volt az első év, amikor a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami most már 130 ezer hektárral nagyobb. Egy esetleges további csapadék behozza azt a mennyiségi lemaradást, amit az óriási aszály miatt az őszi vetéseknél tapasztaltunk.

Ellátási gondok a műtrágyapiacon

12 millió tonnával kevesebb búza terem világszerte: az 54 millió tonna helyett 42 millió az előrejelzés. A háborús konfliktus miatt Ausztrália és Brazília sem kapta meg a műtrágya igényeinek csak a felét, ami tehát világszinten is gond. A búzára kereslet lesz a világban. Az iráni háború és a Hormuzi-szoros tartós blokádja miatt világszerte több mint 30 százalékkal emelkedhetnek a műtrágyaárak 2025-höz képest. A drágulás fő oka, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül zajlik a karbamid és más műtrágyák tengeri szállításának jelentős része, a konfliktus azonban akadályozza a forgalmat. Emiatt az Európai Unió Tanácsa egy évre felfüggesztette az uniós mezőgazdasági termelésben használt nitrogénalapú műtrágyákra – köztük a karbamidra és az ammóniára – kivetett vámtarifákat.

Lesz-e elegendő takarmány az állatoknak?

Sokan emlékszünk még arra az évre, amikor olyan kevés volt a takarmány, hogy a dunántúli gazdák segítettek a déli és északi területen élő állattenyésztőknek az ellátás biztosítása érdekében. Kulik Zoltán összegzése szerint Békés és Csongrád megyében vannak olyan gazdálkodók, akik évek óta nem vetnek sem szemes, sem pedig szilás kukoricát a bizonytalan terméskilátások miatt. 2022 után az idén újra azzal szembesülünk, hogy tömegtakarmány is jóval kevesebb lesz, ezért a gazdák egy része megpróbált előre gondolkodni és akár a rosszabb termőterületeken vetett búzát és árpát idő előtt betakarították.