Végre önköltség felett termelnek az állattenyésztők

Az elmúlt egy hónapban komoly csapadékzóna érte el hazánkat, amire nem számítottunk, hiszen mindenki az aszályosabb időszakra rendezkedett be, miközben 80-90 milliméter csapadék esett az egész országban. Erre nagy szükség volt, hiszen az előző három hónapban egy nagyon száraz időszakot éltünk át. Jó év elé néznek a növénytermesztők, ráadásul az állati termékek felvásárlási árai – tej, hús – a sertésnél és a baromfinál is jónak mondhatók, bár nem kiemelkedők, de legalább nem önköltség alattiak az árak. Kulik Zoltán agrárpiaci szakértő, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója szerint ha a ragadós száj- és körömfájás nincs, akkor nyugalmasabb időszakunk lenne. Bár a baromfi influenza ismét megjelent, de ebben az ágazatban is rendben vannak az árak.   

Négy olyan napunk volt az elmúlt másfél hónapban, amikor komoly mínuszok jöttek a hirtelen tavasz után, amit a csonthéjasok nagyon megszenvedtek. Ez a fagykár tehát ismét a gyümölcságazatot sújtja. Ezek a mínuszok semmilyen problémát nem okoztak a szántóföldi növénytermesztésnek, ahol csak arra kellett várni, hogy felmelegedjen a termőföld. A hideg mellett volt másik három-négy nap, amikor szélviharok tomboltak és ez a szeles idő viszont a talaj felső rétegét kiszárította.  

-A növénytermesztők jó előjelekkel indulhatnak neki az idei esztendőnek a nemrég elkezdődött vetésekkel. Korábban az volt az alapszabály, hogy a napraforgót előbb vetjük, mint a kukoricát, de napjainkban a vetésforgótól függően annyira felmelegedett az éghajlat, hogy a napraforgó vetését előbb elkezdték, miközben a kukorica vetése is jól halad. A 9 fokos hőmérsékletnek köszönhetően semmi akadálya sincs annak, hogy a megfelelően elkészített magágyba történjen a vetés -összegezte Kulik Zoltán.  

A szakember azt mondja, hogy az idei év lehet az első, amikor harminc év után először a napraforgónak nagyobb vetésterülete lesz, mint a kukoricának. Tavaly 680 ezer hektáron vetettek napraforgót és 870 ezer hektáron kukoricát. Idén 750-800 ezer hektáron vetik mindkettőt, vagyis hasonló nagyságrendű lesz a vetésterülete mindkét meghatározó tavaszi vetésű növénynek. Az őszi vetések szépek, a búzánál és az árpánál minden lehetőség adott arra, hogy szép termésátlagot prognosztizáljunk.

Az árpának tavaly 5,7 tonna volt a hektáronkénti termésátlaga, az idei kedvező időjárásnak köszönhetően 6 tonna is lehet ez. Az árak már annyira nem biztatók, hiszen az elmúlt másfél hónapban csökkenés történt: aki új árpát szeretne eladni, az 65 forint környékén teheti, de igazából ennyiért nem nagyon adják, magasabbért pedig nem nagyon vesznek. Az elmúlt másfél hónapban 10-15 forintot esett az ára. A régi árpának valós piaca nincs, hiszen már mindenki megvette azt, amit akart. Májusban egyébként összeérnek az árak és pár héten belül az, hogy régi, vagy új árpáról, búzáról beszélünk, már nem jelent nagy különbséget. Az új búza ára 73 forint körül cserél gazdát. A napraforgó és repce esetében az elmúlt hónapokban 50 forintos áresés történt kilogrammonként. Az új napraforgó ára 170 forint, a magas olajsavas 190 forinton van, a repce pedig 200 forintért cserélhet gazdát, ha valaki leköti az új termését.  

-Időjárás szempontjából kedvező időszakon vagyunk túl: kiegyenlített, esős napok voltak, amelyek megfelelő alapot képeznek a vetésnek. Az őszi gabonánknak egyelőre átlag feletti a fejlődése, a gond az, hogy amíg az elmúlt másfél hónapban az időjárás kedvezett, a piac pedig nem, mert csökkentek az árak -hangoztatta Kulik Zoltán.      

Ekkorák a károk az állattenyésztésben 

Az állattenyésztők nagyobb problémával néznek szembe, mint az elmúlt öt-hat év nehézségei együtt véve, ugyanis a ragadós száj- és körömfájás az egyik legfertőzőbb betegség. Jelenleg 25-30 milliárdos károk vannak. Mindenki fél, ezért nagyon komoly intézkedéseket vezettek be. A NÉBIH teljes zárlatot rendelt el, mert nincs más megoldás, csak az állatok megsemmisítése, Ezt más nem állíthatja meg, a vakcinázás a vírus terjedését csak csökkenti. A jelenlegi helyzet nem összehasonlítható az 1973-as legutóbbi esettel. Sorra mondják le a rendezvényeket a cégek, így a Vitafort Zrt. is törölte a június 5-i szakmai napot.  

-Abban bízunk, hogy a sertésárak növekednek, hiszen 520 forintos kilónkénti ár majdnem 100 forintot emelkedett, az önköltség jelenleg 600 forint, ezért a sertéstartók az árral elégedettek lehetnek, a 640 forintos szabadpiaci ár a termelési költséget fedezi. A harmadik országok nagyon negatívan reagálnak a száj- és körömfájás vírusra, ezért még nem tudni, hogy ezek a piacok hogyan alakulnak. A sertés fogékony erre, de nem kerül át róla a vírus. A tejnél stagnálás van, az elmúlt 4-5 hónapban volt növekedés, most pedig 210 forint körüli árak vannak, ami egy kicsit az önköltség alatt van -mondta az agrárpiaci szakértő.