Vége az állattartásnak, ha nem lesz honnan takarmányt termelni?

A jelentős aszály és az évek óta egyre kevesebb csapadék az őszi árpa és búza minőségére is hatással van. Jobb helyzetben a déli, a nyugati és az északi határhoz közeli területek vannak, ugyanakkor a középső részeken és az Alföldön nem várják meg az aratást, hanem már lekaszálták és szenázsolták az állatoknak való takarmányt. Nem jók a terméskilátások és nagy szerencse kellene a hektáronkénti öt tonnányi termésátlaghoz.

A legnagyobb kihívás a gazdák számára a takarmányháttér megteremtése a haszonállatoknak. Csak azok vannak jó helyzetben, akik öntözik a búzát, de nem mindenütt adottak ehhez a feltételek. Zimmermann Istvánt, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagját arról kérdeztük, hogy a holding tagvállalataiban hogyan sikerül megszervezni a rendkívüli körülmények közepette a téli takarmány szükségletet. A holdingban árpát keveset, mintegy 1500 hektáron termesztenek, a búza vetésterülete viszont közel van a 15 ezer hektárhoz. A nyugati részeken jobbak a terméskilátások, az Alföldön pedig öntözni kell a búzát.

– Több, mint tízezer fejős tehenünk van a szaporulattal együtt, ezért különös figyelem kell ennek a jelentős állománynak a takarmányozásához. Azok a gazdaságok élik túl ezeket a nehéz éveket, ahol az öntözési háttér megoldott, mert ellenkező esetben előbb-utóbb gond lesz magával az állattartással, mivel nem lehet biztonsággal megtermelni a szükséges takarmányt -összegezte Zimmermann István.

A holdingnak ehhez az állományhoz 100 ezer tonna silókukoricát kell megtermelni öntözve. Tavaly öntözés nélkül gyenge termések voltak: például 20 tonna siló kukoricát takarítottak be, míg öntözötten ezek az átlagok 60-70 tonnák voltak, tehát óriási a különbség. Az igazgatósági tag szerint évente 1000 milliárdos kára van az országnak az aszály miatt, de ezzel folyamatosan szembesülünk mindaddig, amíg a vízgazdálkodásban és vízmegtartásban nem történik szemléletváltozás és előrelépés.

Saját tagvállalataiban tehát megoldja a takarmányozást a Talentis Agro, de azokat a termőföldeket is bevonja ebbe, ahová az öntözést nem lehet bevezetni. A 9 ezer hektáron szenázs növényeket – rozs, tritikálé – termelnek, amelyből biztonsági tartalékként állítanak elő tömegtakarmányt. Ezeknek a termésátlaga is romlik, mert a 12-15 tonna hektáronként egyáltalán nem nagy eredmény.

Zimmermann István végül a terméskilátásokról azt mondta, hogy a közelgő Medárd napjától sokat várnak, de az a csapadék már csak a tavaszi vetésű növényeken segíthet sokat.