Ültetvény korszerűsítéssel lehet versenyképes a hazai meggy

Idén egész Európában kevesebb meggy termett, ami miatt a kínálat is kisebb, mint általában, de a piacot és a felvásárlási árakat az is befolyásolja, hogy a feldolgozóknál a szokásosnál tíz-húsz százalékkal több tavalyi áru van még készleten.

A cseresznye és meggy fejlődésének az eső sem tett jót – ez igaz a Talentis Agro Zrt. ültetvényeire is, mivel sok gyümölcs kirepedezett, majd penészesedni kezdett, ezáltal értéktelenné is vált. Már biztos ezek után, hogy hektáronként kevesebb terem mindkét gyümölcsből, mint tavaly, viszont a három éves kajszibarack ültetvénytől jó termés várható. A cseresznye és meggytermés mennyiségét azonban nem csak az időjárási tényezők befolyásolják, hanem a régi, elavult ültetvények felszámolása is, melyeket folyamatosan korszerűsítenek – emiatt az új telepítések még nem mindenütt fordultak termőre, tehát kisebb a hektáronkénti termésátlag. Jövőre ezek a fiatal ültetvények – a csepegtető öntözéssel – sokkal jobb termést produkálnak majd.

Minden évben vannak kihívások amellett, hogy a növényvédelemre jobban oda kell figyelni, de az imputanyagok emelkedése miatt a meggyért kevesebbet kapnak országszerte a termesztők, mint tavaly. A magyar meggyet az egyedülálló ízvilág és a kiváló beltartalmi értékek jellemzik, a termesztés mellett a nemesítésnek is komoly hagyományai vannak: a magyar fajták a világ minden táján megtalálhatók. A termőterület és a termés mennyisége alapján a meggy az alma után a második legfontosabb gyümölcsünk: 13 ezer hektáron termesztik, a legnagyobb termelő körzetek Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Pest, Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun vármegyében vannak. Országosan az idei termés mennyisége 15-20 százalékkal elmarad a tavalyitól.

Kelemen Péter, a Fruitveb ügyvezetője az eddigi időszakot úgy jellemezte, hogy a termelőknek sok helyen komoly növényvédelmi gondokat okozott a sok esőzés: húsz éve nem látott monília fertőzés volt az országban, de a május vége és a június eleje folyamatosan csapadékos volt, ez pedig előre vetítette más betegségek kialakulását is.

A jó hír viszont az, hogy rendkívül jó a minőség és a gyümölcs mérete a tavalyi aszályos évet követően – ez pedig az előbb említett májusi csapadéknak köszönhető. A monília egyébként akkor támad, ha a cseresznyelégy is megjelenik.

Magyarország Európa három legnagyobb meggytermelője között van, világszinten pedig az első tízben szerepel. A gazdák elsősorban élelmiszeripari célra termelik és a gyümölcs 60-80 százaléka általában exportra, főleg Németországba kerül. A termesztés egyre intenzívebbé válik, ugyanis tőszámtól függetlenül lehet így művelni a meggyet, ez hektáronként 400 fás ültetvény esetében is megvalósítható, ehhez öntözésre, tápanyag utánpótlásra, lombtrágyázásra és növényvédelemre van szükség. Az elmúlt években nagy jelentősége van az antraknózis elleni védekezésnek, ezért egy kisebb koronával ez könnyebben megvalósítható, ezért a növényvédelmi kihívások miatt el kell mozdulni abba az irányba, hogy akár 800-1000 fa / hektár közötti ültetvényeken dolgozzunk.

 

Kelemen Péter szerint a költségek csökkentése érdekében az ültetvények nagy részében minden munkafolyamatot – amit lehet – gépesítenek. Elsősorban az ipari meggy termesztésénél kivitelezhető ez, de a kézi munkaerőre így is szükség van. A termesztése elég jól gépesíthető, leszámítva a metszést, de a termés mozgatása és a logisztika is bevonható ebbe. Terjednek azok a meggybetakarító gépek, amelyek automata ponyvakitolással és behúzással dolgoznak, tehát a ponyvát sem kell kézi erővel húzni, de így is szükség van két gépkezelőre és három rakodómunkásra.