Tovább terjeszkedik a szőlő aranyszínű sárgaságot okozó fertőzés

Soha nem látott méreteket öltött az alattomos kór terjedése a somogyi dűlőkben, ami a helyi szüretet és a jövő évjáratát is veszélyezteti. A gazdák rémálma, a szőlő aranyszínű sárgaság egyre több ültetvényt tesz a földdel egyenlővé a Balaton déli partján. A Sonline beszámolója szerint lassan már a hírhedt filoxéra pusztításához hasonlítják a szakemberek azt a károkozást, amit a szőlő aranyszínű sárgaság visz végbe szűkebb hazánkban, Somogy vármegyében. Míg évtizedekkel ezelőtt a kór csupán a megye déli határainál bukkant fel szórványosan, napjainkra a Balatonboglári Borvidék legértékesebb dűlőin is megkongatták a vészharangot.

A betegséget a grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma nevű baktérium okozza, melynek hordozója és terjesztője az amerikai szőlőkabóca. Ahol ez az apró repülő rovar megcsípi a növényt, ott a sors megpecsételődik: a terméshozam drasztikusan, akár a felére esik vissza, majd a növény elkerülhetetlenül elpusztul.

– Az idén azt látjuk, hogy bizonyos fajtákban, mint a chardonnay és a pinot noir, nagyon gyorsan megnőtt a beteg tőkék száma a korábbi évekhez képest, – mondta korábban Tóth Dániel, a Viticoop Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

A szakember szerint a fitoplazma fertőzés Somogyban már olyan kritikus mértékű, ami azonnali, közös cselekvést követel meg minden gazdától.
– Közösen kell fellépnünk, mert ha valaki védekezik, de a szomszédja nem, akkor ez a repülő rovar sajnos át tudja vinni a fitoplazmát tőkéről tőkére, – mondta a vezető, hozzátéve, hogy a helyzet az idősebb ültetvényeken a legtragikusabb. Miért válnak szélmalomharccá a szőlőbetegségek elleni védekezések? A gazdák dolgát több tényező is nehezíti ebben a kilátástalannak tűnő küzdelemben:

• Nincs ellenszer a baktériumra: maga a fertőzés nem gyógyítható, kizárólag a terjesztő rovar, a kabóca irtásával lehet megelőzni a bajt.
• Klímaváltozás: az egyre enyhébb telek miatt a kártevők vígan áttelelnek, populációjuk évről évre növekszik.
• Gazdátlan telkek: az elhagyatott szőlők a betegség igazi melegágyai, ahonnan a kór szabadon, akadálytalanul terjed a gondozott birtokokra.

Légli Ottó, neves balatonboglári borász és a Hegyközségek Tanácsának korábbi elnöke is borúsan látta korábban a helyzetet.
– Sokkal komolyabban kellene venni a problémát, hiszen ez már hónapok óta zajlik. Sajnos nagyon sok az elhagyatott szőlő a borvidéken, amelyek melegágyai a betegségnek, – mondta Légli Ottó.
 
A szakember hangsúlyozta, hogy a tüneteket laikus szemmel nem is olyan könnyű felismerni, de ha megvan a baj, nem szabad késlekedni.
– Ha egy-két tünet alapján úgy ítéljük meg, hogy fertőzött a tőke, akkor járunk jól, ha kivágjuk és elégetjük– mondta a balatonboglári borász, akinek saját birtokán is áldozatul esett már a Pinot Noir és a Chardonnay egy része tavaly ősszel.
 
Már mind a 22 hazai borvidéken igazoltan jelen van a szőlő aranyszínű sárgaság (FD) betegséget okozó zárlati kórokozó. Az utolsó mentesként számon tartott Bükki borvidéken augusztus közepén azonosította a betegség jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laborautójában. A növényvédelmi hatóság haladéktalanul megkezdte a szükséges zárlati és növényegészségügyi intézkedéseket az érintett Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei területeken.
 
A Bükki borvidékhez tartozó Mályi, Miskolc és Tibolddaróc településeken vett mintákban azonosította a Nébih a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget. Az intenzív terepi felderítés és a gyors laboratóriumi vizsgálatok lehetővé teszik a fertőzött területek és szőlőtőkék mielőbb azonosítását, így az eredmény kézhezvételét követően a hatóság haladéktalanul elrendelhette a szükséges zárlati intézkedéseket az érintett területeken.  Az érintett ültetvények körül kialakították a 1 km-es sugarú fertőzött területet, amelyen belül minden tőkét megvizsgálnak. A fertőzött területen belül a tüntet mutató tőkék esetében a hatóság elrendeli azok megsemmisítést. Emellett az érintett területről tilos a szőlő szaporítóanyag forgalmazása és szállítása is.

A fertőzés körüli további 3 km sugarú puffer zónában intenzív felderítés és kötelező védekezési program lép életbe. Az FD betegség terjedésének megállítása és a fertőzések felszámolása érdekében továbbra is kiemelten fontos a tünetek gyors felismerése és bejelentése, valamint a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni hatékony védekezés. Erre a szüret utáni időszakban is érdemes figyelmet fordítani, amelyhez a megfelelő készítmények rendelkezésre állnak. Az új ültetvények telepítésekor és a tőkék pótlásakor kizárólag egészséges, hatóság által ellenőrzött szaporítóanyagot szabad használni.

A hazai szőlő- és borágazat védelme, valamint a zárlati károsító terjedésének megfékezése közös feladat, amelyben a hatóság, a termelők és a lakosság együttműködése egyaránt nélkülözhetetlen. Fontos, hogy a betegség jelenlétének gyanúját azonnal jelezzék a területileg illetékes kormányhivatalnak és a Nébih-nek.
 
Az ország valamennyi borvidékén igazolták már a szőlő egyik legveszélyesebb betegségét, miközben Tolnában folyamatosan járják az ültetvényeket a szakemberek. Az aranyszínű sárgaság ellen nincs gyógymód: ha a fertőzés eléri a kritikus szintet, akár egy teljes ültetvényt is ki kell vágni.

Egyre súlyosabb a helyzet a magyar szőlőkben: az aranyszínű sárgaság már mind a 22 hazai borvidéken jelen van, és a kutatók szerint teljes felszámolása ma már aligha reális. Tolnában különösen nagy a tét, hiszen a Szekszárdi Borvidék ültetvényeit is fenyegeti a fertőzés. 
 
A TEOL helyszíni beszámolója szerint az aranyszínű sárgaság legfontosabb terjesztője az amerikai szőlőkabóca, amely egyik tőkéről a másikra viheti át a kórokozót.

Aranyszínű sárgaság: Tolnában már célzottan keresik a beteg tőkéket
Tolna vármegyében háromfős munkacsoportok vizsgálják az ültetvényeket növényvédelmi felügyelő és hegybíró részvételével. A gyanús tőkéket GPS-koordináták alapján rögzítik, mintát vesznek belőlük, majd laboratóriumba küldik.
Ha beigazolódik a fertőzés, a beteg tőkét ki kell vágni. A TEOL cikke szerint 20 százalékot meghaladó fertőzöttség esetén már az egész ültetvény felszámolása is szükségessé válhat.
Ezért különösen veszélyes a késlekedés: néhány fertőzött növényből idővel az egész területet érintő probléma lehet.

Az amerikai szőlőkabóca terjeszti a betegséget
A kórokozó terjedésében kulcsszerepe van az amerikai szőlőkabócának. A rovar a fertőzött tőkék nedveinek szívogatása közben veszi fel a kórokozót, majd egészséges növényekre juttathatja tovább.
Dr. Gabi Géza agrármérnök a TEOL-nak úgy fogalmazott, hogy a kabóca gyakorlatilag „piszkos tűként” működik. A védekezés egyik legfontosabb eleme ezért magának a rovarnak a gyérítése.
A hatóságok júniusban és augusztusban is védekezésre szólították fel a gazdákat, és a szakember szerint a szüret után újabb kezelésre is szükség lehet.

Már mind a 22 borvidéken ott van
Az országos adatok még súlyosabb képet mutatnak. A Nébih adatai alapján már a korábban utolsó mentes területnek számító Bükki borvidéken is kimutatták a betegséget, így jelenleg valamennyi magyar borvidék érintett.
A fertőzés terjedése ráadásul felgyorsult. A HUN-REN adatai szerint 2024-ben mintegy 47 ezer beteg szőlőtőkét kellett eltávolítani, 2025-ben viszont már körülbelül 300 ezret. Ez 60–85 hektárnyi területet jelentett.

• A kutatók szerint a betegség teljes kiirtása már nem tűnik reális célnak, ezért most a terjedés lassítására, a korai felismerésre és a károk mérséklésére helyezik a hangsúlyt.

Nincs olyan szer, amely meggyógyítaná a beteg tőkét
Az aranyszínű sárgaság ellen nincs gyógymód. Ha egy tőke megfertőződik, nem lehet permetezéssel vagy más kezeléssel meggyógyítani: el kell távolítani, hogy ne maradjon fertőzési forrás.
A HUN-REN kutatói ezért gyorsabb diagnosztikai eljárásokon is dolgoznak. Olyan helyben elvégezhető genetikai előszűrés fejlesztése a cél, amely néhány órán belül segíthet eldönteni, valóban az aranyszínű sárgaság okozza-e a tüneteket.
A növényvédő szerek önmagukban azonban nem oldják meg a problémát. A kabóca gyérítése mellett a beteg tőkék gyors felismerésére, kivágására és az elhanyagolt ültetvények felszámolására is szükség van.

Szekszárdon különösen nagy a tét
A Szekszárdi Borvidéken a fertőzés nem pusztán növényvédelmi ügy. Ha egy gazda későn veszi észre a betegséget, vagy elmarad a szőlőkabóca elleni védekezés, a kár akár teljes ültetvényeket érinthet.
A szőlő aranyszínű sárgaság terjedése Magyarországon mostanra olyan méreteket öltött, hogy már nem az a kérdés, meg lehet-e akadályozni a betegség országos megjelenését. Sokkal inkább az, sikerül-e időben észrevenni a fertőzött tőkéket, visszaszorítani a terjesztő rovart, és megmenteni az egészséges állományokat.