Tovább emelték idei GDP-várakozásukat a Takarékbank elemzői

Jövőre mérséklődhet az infláció, tíz százalék felett nőhet az átlag reálbér

A vártnál lényegesen kedvezőbb második negyedéves bruttó hazai termék adat, valamint az eredményes oltási folyamat okozta gyors kilábalás miatt a korábbi 7,7 százalékról 8 százalékra emelték idei GDP-előrejelzésüket a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank makrogazdasági elemzői. A jövő évi növekedési előrejelzésüket 7 százalékon tartják, de ez a minimálbér és a bérminimum jelentősebb emelésével tovább nőhet.

Az idei második félévben már újra munkaerőhiány léphet fel, ami gyorsíthatja a bérnövekedést. Az elemzők 4,7 százalékos átlagos inflációra számítanak idén, amit a nyersanyag-, és agrárárak meredek emelkedése, a nyitás miatti keresleti-kínálati súrlódások, valamint a dohánytermékek jövedékiadó-emelése határoz meg. Az MNB fokozatos szigorítása, és a hazai gazdaság vártnál lényegesen gyorsabb helyreállása miatt a forint kismértékben tovább erősödhet.

Világszerte egyenlőtlen felpattanás, chiphiány és szállítókapacitás-korlátok

Az egyes országokat és ágazatokat továbbra is különböző mértékű felpattanás jellemzi a koronavírus-járvány első hullámainak lecsengése után. Az ipari termelés többé-kevésbé mindenhol helyreállt az tavalyi év végére, a kilátások pedig igencsak kedvezőek, amit egyescikkek, mint a chipgyártás, valamint a tengeri szállítás kapacitáskorlátai árnyékolnak be. A kiskereskedelem helyreállása folytatódott a korlátozó intézkedések feloldásával. A nemzetközi turizmus, az erre épülő szolgáltatások, rendezvények felépülése azonban csak részlegesen kezdődhetett meg, mivel az egyes országok eltérő feltételeket szabnak meg a beutazáshoz, különösen, hogy a koronavírus delta variánsa többfelé már a negyedik hullámot indította el. Ennek megfelelően az egyes országok kilábalását nagymértékben határozza meg az átoltottság alakulása, a gazdasági szerkezet, így az idei kilábalás mértéke is igen különböző lehet. A turizmustól erőteljesen függő dél-európai országok jelentős hátrányból indulnak. Ezt enyhítheti az uniós helyreállítási alap, amely döntően a nagyobb visszaesést elszenvedő országokat támogatja.

Soha nem látott hazai felpattanás

A hazai GDP a második negyedévben minden várakozást felülmúlva, 17,9 százalékkal szárnyalt a tavalyi extrém alacsony bázishoz képest, szezonálisan és munkanappal kiigazítva 2,7 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. A korlátozások tavaszi fokozatos feloldásával határozott lendülettel folytatódott a helyreállás, így a GDP már mintegy fél százalékkal meghaladta a járvány előtti szintet. Az idei növekedés már akkor elérné a 6,8 százalékot, ha a második félévben csak stagnálna a gazdaság. A bővülés ráadásul akár fél-egy százalékkal gyorsabb is lehetne, amennyiben a járműgyártást és az elektronikai termékek gyártását nem sújtaná a chiphiány. A második negyedévtől elkezdődött felpattanás a következő negyedévekben is folytatódhat, mivel a harmadik negyedév elejére szinte a legtöbb korlátozást megszüntették, ami

„különösen a vendéglátásban, turizmusban és személyszállításban okozott további meredek élénkülést. A gazdaságnak továbbra is támaszt ad az ipar, valamint az építőipar”.

A korlátozó intézkedések már csupán egyes szektorokat céloztak, az érintett ágazatok egy része pedig már részben alkalmazkodni tudott az újabb korlátozásokhoz digitális, házhozszállítási, vagy távműködési eszközökkel. A delta variáns ugyan egyértelmű kockázatot jelent, azonban az érintett ágazatok folytathatják a helyreállást, ami még jövőre is áthúzódik. Az idei első negyedéves és részben második negyedéves korlátozások miatt egyes ágazatokban még igen mély lesz a bázis a jövő év első negyedévi növekedéshez. Ezért a következő negyedévekben még kifejezetten erős növekedésre lehet számítani, amit a munkaerőpiac helyreállása és az erőteljes bérdinamika is támogat. Jövőre pedig a gyermekesek adó-visszatérítése, a rendvédelmi dolgozóknak tervezett féléves bónusz, az újabb egészségügyi béremelések, a 13. havi nyugdíj, valamint a 25 év alattiak szja-mentessége adhat további lökést a gazdaságnak.

Ezek az intézkedések az idén novemberi nyugdíjprémiummal együtt több mint 1200 milliárd forint transzfert jelentenek a háztartásoknak. A minimálbér és a garantált bérminimum majdnem húsz százalékos emelése esetén pedig a jövő évi növekedés a hét százalékos várakozást is meghaladhatja.