Talajgazdálkodás: nem elvezetni, hanem megtartani kell a vizet

A termőföldekre továbbra is a talajdegradáció jelenti a legnagyobb veszélyt, ami elsősorban a szervesanyag csökkenésében nyilvánul meg. Ez pedig maga után vonja az élőlények mennyiségének és faji összeételének visszaszorulását, vagyis a biodiverzitás csökkenését. A Magyar Talajtani Társaság országos kampánya arra is felhívja a figyelmet, hogy a városokban és a környezetükben lévő ipari területeken sem jól bánnak a talajjal. Itt a legfontosabb a talajfedés lenne, amelynek hiányában elvesztjük a szénraktárat, a vízraktárat, a biodiverzitást.

A talajszennyezés az iparosítás mértékének terjedése miatt tovább növekszik, ami a környékbeli szántóföldeken ülepedhet ki és utána bekerülhet a táplálékláncba. A talaj, mint élő rendszer nem csak az élelmiszer megtermelésének az alapvető helye, hanem számtalan szerepe van, amire fontos figyelni. Az egyik ilyen a klímaváltozás: a széndioxid megkötése azért fontos, mert a talajok jelentik az egyik legnagyobb szénraktárt a földi ökoszisztémán belül.

Erre képes a jó szerkezetű talaj

A réti talajokban például nagyon magas a humusztartalommal rendelkező szervesanyag szintje, ezért ezeknek a védelme fontos lenne a társaság szerint, hiszen a homokvidékek mellett nagyon alacsony a szervesanyag tartalom, így a réti talajok diverz élőhelyet biztosítanak a felső humuszos rétegben a magas szervesanyag tartalommal, ami a fontos talaj funckiók jelenlétét is biztosítja. Ennek köszönhetően a vízmegtartás is javulhat. A talajok jelentik ma az egyik legnagyobb vízraktárat a környezeti elemek között, hiszen a klímaváltozás során a szárazosodás, az egyre kiszámíthatatlanabb csapadék miatt el kell tárolni a nedvességet, amire a lehető legjobb megoldás a jó szerkezetű talaj.

A szivacs-elv, ami a vizet visszatartja

A Magyar Talajtani Társaság szerint a víz megtartásához, nem pedig az elvezetéséhez van szükség megfelelő környezetre. Ennek nem csak a szántóföldeken van jelentősége, hanem a városokban is. Sokan hallani a szivacs városokról, ami olyan természetalapú megoldás, amely a városi tájat, a zöldfelületi rendszert és különböző intelligens megoldásokat használ arra, hogy a vizet a forrásánál visszatartsa, lelassítsa az áramlását és a folyamat során tisztítsa azt. Magyarországon egyelőre kis léptékben találhatók ilyen esőkertes példák, amik a szivacsváros kialakításának fontos elemei, Nyugat-Európában azonban egyre több helyen tervezik ilyen szemléletben a városi közterületek átalakítását. A legközelebbi példa Bécs, amely az ún. Schwammstadt plan keretében tervezi hosszú távon a város vízgazdálkodási rendszerét.