Szüret 2025: emelkedő felvásárlási árak, csökkenő terhek

A borásztársadalmat napjainkban a fitoplazma és az aszály foglalkoztatja, ami egyre nagyobb számban érinti a termelőket, ezért a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy akik egyelőre még nem érintettek, azoknak sem szabad hátradőlni. Sok borvidéken még nincsenek tudatában a betegségnek, hogy valójában mekkora kárt okoz. Az idei szüret a sok nehézség ellenére biztatóan zárult: a szőlő értékesítési ára emelkedett, bár a készletek a végét járják, a termés viszont több lett, de még mindig kevés, mert tavaly volt minden idők legalacsonyabb termésmennyisége, ezért a pincékben valójában nem lesz sok bor.

Mivel az éjszakák hűvösek voltak, ezért ez jó hatással volt a fehér és rozé borok minőségére. A fiatal ültetvények viszont nagyobb odafigyelést igényelnek, mert azokon nem szabad sokáig termést hagyni, mert a gyökérzóna nincs olyan mélyen és nem bírja a terhelést. Az idősebb ültetvények meglepően jól viselték az aszályt. Az Alföldön viszont a gyökérzónában nincs víz és 5-6 méter mélységben teljesen száraz a talaj. Fitoplazma, szárazság, klimatikus viszonyok, invazív kár- és kórokozók. A felsoroltakra a megoldás az időben történő védekezés, a szabályok betartása és a permetezés és növényvédelem – így összegzik a megkérdezett szakértők a jövő évi feladatokat.

A tavalyinál kicsivel több, de közepes minőségű a termés, ami számokban azt jelenti, hogy 4 millió 200 ezer mázsa szőlő termett, amelyből 3 millió hektoliter bor készült. Ezzel országos átlagban 96 mázsa lett a termésátlag hektáronként. A szőlő felvásárlási ára 147 forint kilogrammonként, ami 10 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Közel 1000 hektárról érkezett bejelentés, ahol nem volt termés és 300 hektáron vadkár miatt nem tudtak a termelők betakarítani semmit.

A NÉBIH szüreti ellenőrzése is befejeződött, a hatóság főként azt vizsgálta, hogy pontosan rögzítették-e a szőlő mennyiségét és mustfokát. Az átlag mustfok idén 18,5, ami tavaly 19,1 fok volt. A nagyobb üzemekben a szőlőfeldolgozás a jogszabályokban előírtak alapján történt, az idei szüreten jogsértést nem állapított meg a hatóság, vagyis a borászatok a jogszabály szerint szüreteltek.

Tovább csökkentek a szőlő és bortermelők adminisztrációs költségei, például megszűnik a telepítési és a kivágás dupla ellenőrzése. Azoknál a nagyobb cégeknél, ahol számítógépes irányítás alatt végzik a munkát, már kicsi az esélye a szabálytalanságnak, tehát ez is indokolta a változást. Minden termelő panaszkodik a túl nagy adminisztráció miatt, viszont ha ezek az adatok nem állnának rendelkezésre, akkor az országos helyzetről nem kapnának pontos információkat a hegyközségek, így most minden hónapban tudják, hogy mennyi borkészlet van az országban. A kormány nemrégiben elfogadott egy jogszabálycsomagot, ami kifejezetten a termelők adminisztrációs terheit csökkenti: például az 1500 négyzetméter alatti szőlőültetvényeknél az újratelepítésnél nem szükséges a talajvédelmi eljárás, hanem enélkül is lehet ezt elvégezni.

Sok borász szállít az unión kívüli országokba is, amelyhez eddig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adta ki a származási bizonyítványokat. Ez most visszakerült a hegybírókhoz, tehát egyetlen helyen elintézheti a termelő a papírmunkát az unión kívüli szállításhoz.