Makai Szabolcs előadásában ismertette a Talentis Agro Zrt. vállalatcsoport működését, az elmúlt években jelentkező problémáknak az áthidalását, valamint a jövőbeni terveikről is lerántotta a leplet.

A Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Agro Zrt. egy 100 százalékig magyar tulajdonú mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatcsoport. Mezőgazdasági tevékenységük során szántóföldi növénytermesztéssel és állattartással foglalkoznak. Az állattartás igényein túl növénytermesztésük kapacitásainak jelentős része a vetőmagtermesztés, illetve az élelmiszeripari feldolgozás körében hasznosul. Élelmiszeripari ágazatai a malom- és sütőipari termékek előállítása, a gyümölcsfeldolgozás, valamint a borászat. Továbbá a vadgazdálkodás és a vadászati turizmus is részét képezi portfóliójuknak.

A vezérigazgató a tavalyi év terméseredményeit összegezve elmondta, az aszály rányomta a bélyegét a kukoricatermésre, ami kihatott a teljes értékláncra – „Ami pedig megtermett, azzal nem tudunk mit kezdeni, olyan toxinos az aszály miatt”. Ha a végtermékben a törvényileg megengedett szint fölött van a toxintartalom, az a biogázüzembe kerül, így ha takarmánynak nem is, de izocukor gyártására alkalmas lehetne – de egy másik szabályozás szerint a magas toxintartalmú kukorica nem elfogadható, ezzel egy a paradoxon helyzet kerekedik a szabályozás révén.

Az ukrán kukorica kapcsán elmondta:

„Ha jó a minősége, ha nem, egyszerűen kell. Kukoricából izocukrot tudunk előállítani az élelmiszeriparnak, annak melléktermékéből pedig takarmányt az állattartóknak. Amennyiben nem tudjuk őket kiszolgálni, akkor máshonnan kell drágább takarmányt venniük, ami nyilvánvalóan begyűrűzik az előállítási költségekbe, ezáltal a fogyasztói árakba, aminek eredményeképpen az olcsóbb külföldi termékek kiszorítják, így kilistázzák a hazait a polcokról”

– ismertette az összefüggéseket Makai Szabolcs. Hozzátette, ha szomszédos országok használják fel az  ukrán kukoricát, akkor ott az izocukor előállítása is olcsóbbá válik, ezzel erős versenytársak lépnek fel a piaci színtérre.

A felbolydult gabonapiac mellett az ellátási láncok akadozását, a növekvő energiaárakat, a magas inputárakat, a következő években is várható szélsőséges klimatikus viszonyokat, valamint az emelkedő kamatkörnyezetet említette az agráriumot érintő, jó ideje fennálló problémáknak. Utóbbi kapcsán kihangsúlyozta: „A 16-20 százalékos kamatkörnyezetben minden kétszer annyiba kerül, a beruházások megtérülési ideje is kétszer annyi időbe telik, emiatt az öntözés kivételével a beépített technológiát megtérülésekor kis túlzással le lehet cserélni” – hozzátéve, az állattartó telepeknek a legkevésbé érdemes belekezdeni egy beruházásba, ott a legkisebb a valószínűsége a fejlesztés megtérülésének…

Az energiaárak kapcsán energiaoptimalizálást végeztek a gyártási folyamatokban, a gáz helyett alternatív tüzelési megoldásokat eszközöltek a gyártás során. Makai Szabolcs szerint ez is jól mutatja az alkalmazkodás szükségszerűségét az éppen aktuális helyzethez, ami a magyar agráriumi szereplőkből sok esetben hiányzik.

„A legnagyobb problémát nem az aszály, a háború, vagy éppen az energiaárak jelentik a magyar mezőgazdaságnak, hanem a magyar mentalitás, a megszokott szokásokhoz való ragaszkodás a hazai gazdálkodásban. Ezt a gondolkodásmódot kellene megváltoztatni a gazdák fejében, ez lendítené igazán előre a termelés hatékonyságát” – véli a vezérigazgató.

Az innovatív lehetőségek, a technológia integrálása a gazdálkodási termelésbe ráadásul nem csupán a jövedelmezőséget növelné, hanem a fiatalokat is az agráriumba csábítaná. Szerinte az agrárágazatok technológiai megújulása jelenheti az egyetlen utat a fiatalokhoz, ehhez pedig a megfelelő intézményi szakképzéseken túl nyitni kell a precíziós, innovatív megoldások felé.

A vállalat ebben az évben kitűzte célul a beruházások megtérüléseinek a számbavételezését (inkább a rövid megtérülési idejű beruházásokra kíván koncentrálni), a pályázatok újraértékelését, korszerűsíteni szeretné az energetikai elemeket, valamint gázfűtés helyett alternatív energiára (biogáznál például toxinos kukorica felhasználása) váltana és nem utolsósorban az öntözhető területek bővítését fogja szorgalmazni, ami a kalkulációk szerint középtávon megtérülést eredményez majd a vállalat részére.