Szabad-e locsolni? Így szenvednek a dísznövények és a városi fák

Több, mint szépség. Ezt a címet adta előadásának dr. Kisvarga Szilvia, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Tájépítészeti Intézetének munkatársa, aki a múlt héten Pölöskén tartott szakmai rendezvényen beszélt arról, hogy ebben a három szóban miért van minden benne mindaz, amivel a modern dísznövénynemesítés találkozik. Mint mondta, korábban a dísznövénynemesítés azt jelentette, hogy a nemesített növénynek szépnek kellett lennie és olyan tulajdonsággal kellett rendelkeznie, ami újdonság értékű volt, ilyen például a virágszín, ami a többi, korábbi fajtának nem volt.

De ide sorolható az újszerű levélforma, amivel kitűnt a növény a többi közül. Emellett a környezeti terhelés is fontos volt, de nem annyira, mint a növény kinézete. A szakértő felidézte, hogy ezek a régebbi fajták bírták a szárazságot, vagy az UV-sugárzást, de nem ez volt a nemesítésnél a fő cél. Mára ez megváltozott, mert a környezeti terheléssel összefüggő nemesítési célok fontosabbak a dekoratív mutatóknál. Összefoglalva: a dísznövény nemesítésekor fontosabb a környezeti terhelés, mint a szépség.

-Akármelyik növényről van szó – fásszárú, lágyszárú –, a települések zöldterületein a szemünk előtt sorvadnak el, mivel nem bírják a forróságot és a szárazságot. Azokra a növényekre, amelyekre azt mondtuk korábban, hogy rendkívül jól tűri a szárazságot, nos ez az elmélet megdőlt. Sok helyen alkalmaznak még régi, magyar egynyári fajtákat, amelyeknek csak egy töredéke bírja ezt a mostani klímát, de az egynyári dísznövényeknél is rossz a helyzet, mert sorra adják meg magukat, ezért ha jobban megnézzük a városi zöld felületeket, akkor inkább az évelőkkel kezdenek el foglalkozni, mint az egynyáriakkal -összegezte dr. Kisvarga Szilvia.

A fásszárúaknál is megfigyelhető ez a folyamat: a fenyőfélék már több éve bajban vannak, a sok vizet igénylő platán, nyír, nyárfa is szenved, a tölgyek nem bírják a légköri szárazságot és most már a hársnak is kezd sok lenni a szárazság.

Platán helyére klímatűrő platán

A szakember szerint megmenthetők lennének a rendszeres és bőséges öntözéssel ezek a fajok. Az előadásában külön is kitért erre, hogy bár az aszály a legnagyobb ellenségünk és sokan mondják, hogy ne öntözzük a fákat, mert annyira kevés a víz, pedig ez lenne a megoldás. Inkább végig nézzük az elsorvadásukat és ezek egy idő után annyira legyengülnek, hogy veszélyessé válnak, ezért ki kell vágni, de amelyek megmaradnak, azok szenvednek.

Biztatónak tartja azt, hogy nem kell végleg elköszönni ezektől a fajoktól, helyettük olyan fajtákat kell választani, amelyek sokkal jobban bírják ezt a klímát és a városi környezetet, tehát már vannak ilyen hársfajták. Ezeket akkor nemesítették, amikor a beteg és idősebb fák régen oda voltak ültetve, de akkor még nem találkoztunk ezzel a változó klímával.

Dísznövényeknél fontos a klíma adaptív tulajdonság

A MATE kutatócsoportjában kiemelt terület az olyan dísznövényfajták nemesítése, amelyek bírják a klímát. 2024-ben például oltalmat kapott az a kúpvirág, amely ha bekerül a szaporítást követően a kereskedelmi forgalomba, akkor bátran lehet kiültetni, mert egy ellenálló nemesítés eredményeként született.

A MATE kutatócsoportjának hat évvel ezelőtti megalakulásakor azt kezdték el vizsgálni, hogy a városokba kiültetett növények a fiziológia, élettani és stressz szempontok mellett hogyan érzik magukat abban a környezetben. Például egy erősen forgalmas utca milyen hatással van a növényre légszennyezettségi és egyéb kihívások szempontjából. Dr. Kisvarga Szilvia azt mondja, hogy számos jó eredmény született, amelyek nemzetközi szinten is nagy hírnévre emelték az egyetemet, mert egyre többen idézik a munkáikat abból a látásmódból, hogy a növény mellett a talajt és a levegőt is figyeljük.