Stabil az értékesítési piaca a meggynek és a kajszibaracknak

Ha nem lesz jégverés, akkor hosszú évek után elégedettek lehetnek a kajszibarack termelők az idei terméssel. Minden gyümölcs korábban érik a megszokottnál, de ennek ellenére ez sem befolyásolja a kajszi fejlődését, amelyből a közepesnél is jobb termés várható. Hasonlók a kilátások a meggy esetében is, melynek minőségét a sok eső befolyásolhatja negatív irányba. Ezt erősítette meg Zimmermann István, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagja, aki arról számolt be, hogy a területükön másfél óra alatt 70 milliméternyi csapadék hullott le, ami egy havi mennyiségnek felel meg. Az igazi nagy ellenségnek számító fagy ebben az évben is megjelent, károkat nem okozott, de a jég még mindent boríthat az utolsó pillanatban is.

Országszerte bíztató hírek érkeztek az idei meggypiaci kilátásokról is: egyrészt mindenki magasabb árakra számít az előző évekhez képest, amelyre meg is van az okuk a termelőknek, de konkrétumot még senki nem mer mondani. Más szempontból, ha egy kedvező árszínvonal alakul ki, akkor még a közepes termés mellett is eredményes lehet az idei éve az ágazatnak. A cseresznyében és a kajszibarackban az a közös tulajdonság, hogy idehaza és külföldön is jól értékesíthető, a nemzetközi piacra viszont nem könnyű bekerülni a kisebbeknek, mivel a bécsi piacot ellátják a meghatározó nagybani kereskedők – olaszok, spanyolok, görögök –, akik ezzel komoly zavart is okoznak, mivel olcsó termékekről van szó, de ízvilágban egyik sem közelíti a magyarét. Az olcsósága miatt sokan mégis ezt választják.

Tavaszi fagy, virágzáskori lehűlés, nagy hőmérsékleti különbségek

Ha emlékszünk még, akkor tavaly majdnem 80%-kal kevesebb kajszi termett, pedig a hazai és a külföldi feldolgozóipar vevő lett volna rá. Hazánkban mintegy 5000 hektáron folyik kajszitermesztés, az évi termésmennyiség ugyanakkor nagy szórást mutat: 5-35 ezer tonna között mozgott az elmúlt években. Ennek oka főként az, hogy a kajszi melegkedvelő gyümölcs, amely tőlünk északabbra már nem is igen él meg. Éppen ezért különösen érzékeny a tavaszi lehűlésre, ráadásul az egyik legkorábban virágzó gyümölcsfajta. 

Gödöllőn 70 hektáron telepítettek néhány éve meggy, kajszi és szilva csemetéket. A kajszi azóta már szép mennyiséget hozott, a szilva idén először fordul termőre. A Talentis Agro holding a biztos bevétel reményében döntött az intenzív termesztésről, amelynek része a csepegtető öntözés, valamint a tápoldat adagolás.

A megszokotthoz képest korábban indult a hazai cseresznyeszezon, a korai fajták szedése már május közepén megkezdődött, nagyobb mennyiség azonban a napokban kerül majd piacra a kedvelt gyümölcsből. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) piaci körképe szerint az idén az átlagosnál jobb termés várható, az időjárás azonban – főként az érési időszakban lehulló csapadék – jelentős mértékben befolyásolhatja a tényleges termésmennyiséget.

A korai fajták betakarításával, a szokásosnál mintegy két héttel korábban, május 15-20. között kezdődött meg az idei cseresznyeszezon. A cseresznyetermés országos viszonylatban – fajtától és térségtől függően – rendkívül változatos képet mutat, ami egyrészt a lokálisan jelentkező áprilisi fagykárokkal, az adott fajta, illetve a térség virágzási időszakában tapasztalható időjárási körülményekkel magyarázható. Általánosságban elmondható, hogy az enyhe telet követően a virágzáskor a szokottnál melegebb volt. A termékenyülési időszakban viszont hűvösebb időjárás köszöntött be régionként, ami a méhek tevékenységét akadályozta, így néhol hiányos volt a termékenyülés. Országos tavaszi fagykár nem érte az ültetvényeket, ennek ellenére voltak olyan körzetek, ahol a fagy komoly károkat okozott, például Zalában és Szabolcsban.

A cseresznye termesztés legnagyobb buktatója – ahogy arra Zimmermann István is utalt -, az érési időszakban lehulló csapadék, ami a cseresznye repedését okozza. Így bármilyen további felhasználásra alkalmatlanná válik. A cseresznye felrepedését követően a sebzésen keresztül fertőző gombabetegségek támadják meg, majd teszik tönkre a gyümölcsöt. Ezért biztos árualapot csak a fák fölött esővédő fóliával takart ültetvényekből remélhetünk.

Kajszi: a korai virágzás ellenére közepes termés

A szokásosnál szűk két héttel korábban, május 20-25. között elindult a hazai kajszi szürete. Így a jelenleg látható helyzet alapján egy elnyúló, hosszú kajsziszezonra van kilátás, nem bőséges, de kielégítő terméssel. Mindeddig érdemi problémák nincsenek, bár lokálisan már alakultak ki minőségi károkat okozó jégverések. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács összegzése szerint a tavalyi gyenge termés és jó csapadékviszonyok után idén nagyon jó volt a virágzás. Az enyhe tél és korai kitavaszodás miatt a virágzás extrém korai volt, a szokásosnál mintegy három héttel hamarabb kezdődött: a Dél-Dunántúlon már február végén virágba borultak a korai fajták, március közepére pedig gyakorlatilag az egész országban lezajlott a kajszi virágzása. Ebben az időszakában általában kedvező időjárás uralkodott, ami alapot szolgáltatott a jó beporzáshoz és termékenyüléshez.

A fagyoktól jobban megkímélt Dunántúlon egyértelműen jobb a termés, míg az ország középső és északi részében jelentősebb a terméskiesés. A március közepétől tartó, sok helyen aszályos időjárás szintén rontotta a terméskötődést, vagy a későbbiekben a kisebb gyümölcsméretek miatt csökkenti a szüretelhető mennyiségeket. 

Most mindenkit arra biztatnak a szakemberek, hogy vigyázzanak a termésükre, öntözzenek, valamint a növényvédelem terén mindent kövessenek el, amit előírnak, mert rossz ára nem lesz a meggynek. Még Apáti Ferenc, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke is úgy fogalmaz, hogy idén jó éve lehet a hazai meggytermelőknek.

„Versenytársainknál kifejezetten rossz szezon várható, így keresleti piac lesz. A közepes termésünk ellenére a piaci kilátások kifejezetten jók, ugyanis a lengyeleknél – akik háromszor annyi meggyet termelnek, mint mi -, 30-50%-os a fagykár mértéke, de ha ennyi kiesik a termésből, akkor is az önmagában több, mint a teljes magyar meggytermés – hangoztatta Apáti Ferenc.

Magyarország Európa három legnagyobb meggytermelője között van, világszinten pedig az első tízben szerepel. A gazdák elsősorban élelmiszeripari célra termelik és a gyümölcs 60-80%-a általában exportra, főleg Németországba kerül. A termesztés egyre intenzívebbé válik, ugyanis tőszámtól függetlenül lehet így művelni a meggyet, ez hektáronként 400 fás ültetvény esetében is megvalósítható, ehhez öntözésre, tápanyag utánpótlásra, lombtrágyázásra és növényvédelemre van szükség. Az elmúlt években nagy jelentősége van az antraknózis elleni védekezésnek, ez egy kisebb koronával könnyebben megvalósítható, ezért a növényvédelmi kihívások miatt el kell mozdulni abba az irányba, hogy akár 800-1000 fa / hektár közötti ültetvényeken dolgozzunk.