Őszi takarmányborsó: kiváló elővetemény, öntözés nélkül is termeszthető

A tavalyi ősz volt hosszú évek után az első olyan esztendő, amikor jelentős változás történt a takarmányborsó piacán. A növény termesztésére ugyanis jellemző az őszi fajták használata, míg korábban több volt a tavaszi fajta, ezáltal nagyobb is volt a vetésterület. Ez azonban megváltozott, mert a legtöbb gazda szeretné kihasználni azt a téli, kora tavaszi és tavaszi csapadékot, amellyel tisztességes termés érhető el. Ennek köszönhetően az őszi vetésű takarmányborsó területe 40 ezer hektárra emelkedett.

Az őszi vetésű takarmányborsó betakarítás már megkezdődött és több, mint egy hete tart. A várható kilátásokról is kérdeztük Perczel Pétert, az Isterra Közép-Európa Kft. vezetőjét, aki szerint az eredmények a többi növényhez hasonlóan eltérő képet mutatnak és emiatt két országrészt különböztetünk meg: az Alföldön sokkal rosszabbak voltak a hőmérséklet- és csapadékviszonyok, a Dunántúl nyugati részéhez közeledve pedig jellemző a termésátlag emelkedése és a minőség javulása.

-Az eddig eredmények 2,5 tonnától 6 tonnáig terjednek, vagyis az Alföld szárazabb és kitettebb részein vannak az előbbi számok, míg a Dunántúlon takarították be a 6 tonnás mennyiséget, ami kiváló eredménynek számít. Jelenleg az átvételi ár alacsony, 65 és 75 ezer forint között van tonnánként, amivel ennek ellenére érdemes tervezni. Erre jó példa az őszi borsó összehasonlítása az őszi búzával: az Alföld legrosszabb részein az őszi búza várható eredménye a tavalyihoz képest 30-40 százalékkal marad el, míg a borsó 15 százalékos termésdepresszióval reagálta le a mögöttünk hagyott nehéz időszakot -összegezte Perczel Péter.

Kiváló előveteményről van szó

Az őszi borsó és az őszi búza termésátlaga tehát az Alföldön azonos, viszont a borsó átvételi ára még mindig magasabb, illetve szemesfehérje növényként kiegészítő támogatás vehető utána igénybe és kiváló elővetemény is -figyelmeztet az Isterra Közép-Európa Kft. első embere. Ennek kihasználása nagyon fontos szempont, mert olyan növényről beszélünk, ami a légköri nitrogén megkötésével hozza létre a saját termését, és mindezt úgy teszi, hogy azok a baktériumok, amelyek segítik a légköri nitrogén megkötését, ezek oltás nélkül is közreműködnek a termés kialakításában. A búza termésátlag-többlet a borsó, mint elővetemény után jelentkezhet a talajban hagyott nitrogén mennyiségnek köszönhetően.

Az Alföldön a borsó megtermelhető öntözés nélkül is

A rendszerváltás előtti időkben még nem volt jellemző a hazánkba és Európába érkező nagy mennyiségű szója megjelenése, a hazai állattenyésztés fehérje ellátásának nagy része ezért magyar termesztésű borsóból történt. Tehát ennek a növénynek nagy hagyománya van, ezért érdemes elővenni a régi tapasztalatokat és ismereteket, amelyekkel kihasználhatjuk azt az előnyt, hogy az őszi borsó ma az egyik olyan szántóföldi körülmények között termelhető kultúra, amely 1 tonna termés előállításához a legkisebb mennyiségű vizet igényli. Ezért fontos, hogy megtalálja a helyét, de nem csak, mint elővetemény. Az őszi borsó felhasználhatja a téli és tavaszi csapadékot, amellyel a legkorábban betakarítható kultúrává válik és kiszámítható termést hoz.