Öntözési támogatás: így érhetjük el az uniós szintet

Ahogy arról nemrégiben beszámoltunk: a Talentis Agro Zrt. portfóliójában az öntözésfejlesztés változatlanul kiemelt beruházásnak számít. A holding idén is folyamatosan növeli az öntözött területeinek a nagyságát. Ezzel kapcsolatban fontos hír, hogy az idén remélhetően újabb lendületet kaphat az öntözés fejlesztése. Néhány hete derült ki, hogy 40 vízgazdálkodási projektet 19.5 milliárd forint értékben támogatott a kormány. A KAP Stratégiai Tervében 70 milliárd áll rendelkezésre az új öntözési berendezések beruházására és a technológiák fejlesztésére.

Ehhez olyan pályázatok jelennek majd meg, amelyek szorgalmazzák a fenntartható vízgazdálkodási közösségek létrehozását, és ezek működési költségeit 90 százalékban vissza nem térítendő támogatásban is részesítik. -Régen elkéstünk az öntözés fejlesztésével – állította Farkas Sándor államtitkár, aki egyébként kiváló gyakorlati szakember is. A talaj vízszintjének csökkenése miatt olyan mélyen van a nedvesség a talajban, hogy a növények gyökere nem éri el. A rendszerváltás előtt 300-350 ezer hektáron öntöztek, most alig haladja meg a 100 ezer hektárt az öntözött terület.

Meddig tart Magyarország lecsapolása?

A kutatók évtizedekkel ezelőtt figyelmeztettek a mezőgazdaság számára is káros tendenciákra. A gyakorló szakemberek is tapasztalhatták, hogy kevesebb csapadék esik le, de intenzívebben, amelynek következménye, hogy a nagyobb része elfolyik, és csak kevesebb szivárog a talajba. Igy aztán maradtak a száradó térségek, a gyakoribb aszályok. A 2022-es rendkívüli aszály 1000 milliárdos károkat okozott a mezőgazdaságnak.

Ha ezt még lehet fokozni, a tudósok szerint nincs is vége a káros folyamatoknak, mert Magyarország ökológiai értelemben a legmagasabb sérülékenységi területek közé tartozik. A hazai átlaghőmérséklet növekedése majdnem másfélszer gyorsabb a globális klímaváltozás értékénél. Az idei korai tavasz is arra figyelmeztet, hogy erősödik a felmelegedés, szárazabbá válik az éghajlat. A Duna-Tisza közén ezt már jól érzékelik, ahol a természetes vegetáció átalakulóban van. A Homokhátságon egyre kevesebben tudnak megélni a mezőgazdaságból, korábbi termőterületek esnek ki a művelésből. Az intenzív öntözés segíthetne ezen, de paradox módon a vizet ugyanabból a vízbázisból emelik ki, amelynek kritikus csökkenése magát a problémát okozza. Ha más forrásból nem lesz elérhető a víz, az öngerjesztő folyamat visszafordíthatatlanná válik.

Az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy a klímaváltozás és az öntözés egymás mellett haladt, sajnos a romlás irányába. A száradó térségek dacára az öntözött terület harmadára esett vissza. Ez a folyamat egyáltalán nem jellemző Európára, mert itthon a termőföld másfél százalékát öntözzük, az uniós átlag pedig 8-9 százalék.

Még 2014-ben létrehozták az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetet, amelynek deklarált célja volt a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása, a termelői együttműködések támogatása. Öt évvel később a Nemzeti Földügyi Központban megalakult az öntözésfejlesztési főosztály, amely az öntözéses gazdálkodás népszerűsítését, az öntözési közösségek megalakulásának támogatását tűzte ki célul.

„Az agrárminiszter öt éve nyilatkozta, hogy a cél a 400 ezer hektár öntözése. Ezt erősítette az, hogy megjelentek és jelenleg is érvényben vannak az öntözési támogatásokat elérhető pályázatok”.

Lendületet kaphat az öntözés
Azok a termelők pályázhatnak, akik képesek igazolni, hogy legalább 6000 standard termelési értékű üzemmérettel rendelkeznek, és az árbevételük legalább 50 százaléka mezőgazdasági termelésből származik. Segítség a gazdáknak, hogy kollektív beruházásra is pályázhatnak. Annak minősül a termelői csoport, a termelők tagságával működő szövetkezet, de a tagok legalább 50 százalékának el kell érnie 6000 standard termelési értéket. Ha ez az új lendület kitart odáig, hogy 2030-ban 400 ezer hektáron öntözünk, akkor elérjük a mostani uniós átlagot, a 8 százalékos öntözött területet.