Öntözés nélkül nincs termésbiztonság

Nagyobb ráfordítással hamarabb megtérülnek a kiadások

Nem csak gazdasági szempontból fontos a növények öntözése, hanem társadalmi és környezetvédelmi érdek is, hogy minél több termény kapjon elegendő vizet. Ezért a Mészáros Csoporthoz tartozó Talentis Agro Zrt. azt a célt tűzte ki, hogy a tulajdonában lévő szántóterület legalább tíz százaléka öntözött legyen. Ezek a beruházások már folyamatban vannak, csakúgy, mint a pályázatok előkészítése.

Országszerte igaz, hogy egyszerre több minden sújtja a mezőgazdaságot: koronavírus, madárinfluenza, sertéspestis, aszály, ráadásul harmadik éve nincs elegendő csapadék és ez a termésen is meglátszik. Régebben a vízhiány csak nyáron volt probléma, ám most már tavasszal sem ritkaság a csapadék elmaradása. Hazánkban sok kultúrnövény igényéhez képest kevés az eső az optimális fejlődéshez. Amelyik esetében elég lenne az éves csapadék, annál az egyenlőtlen eloszlása okoz gondot. A Talentis Agro Zrt. mindennapjaiban ez az országos tapasztalat azt jelenti, hogy öntözésfejlesztési beruházásokkal szeretné a betakarítást minél hatékonyabbá tenni. Zimmermann István, a Növénytermesztési divízió vezetője adatokkal magyarázza azt, hogy miért fontos a beruházás. – 33 ezer hektáron folyik növénytermesztés a holdingban, ennek a tíz százalékát szeretnénk öntözni, de a hosszú távú fejlesztésekben ennél nagyobb terület szerepel, viszont a mostani beruházás is nagy kihívás, mert a hektáronkénti bekerülés sem olcsó: 1 millió forint, vagyis ez 3 ezer hektárnál 3 milliárdos tétel. Nagy befektetés, de emiatt gyorsabban meg is térülhet a termésbiztonság miatt. Ezzel az előrelépéssel olyan vízigényes növényeket is tudunk termelni nagyobb mennyiségben – zöldséget, vagy iparit -, amiket a piac igényel -mondta a szakember.

A divízió érdekeltségben 33 ezer hektáron folyik növénytermesztés, ebből az őszi vetés aránya 60 százalék, a többi pedig tavaszi. Minden harmadik hektáron az állattenyésztés igényeire szabják a takarmányellátást, mivel az állattenyésztés a holdingon belül nagy arányt tesz ki -elsősorban a szarvasmarha, de a sertésnek és a baromfinak is meg kell termelni nagy mennyiségben a takarmányt. -A növénytermesztés tavalyi árbevétele tavaly 2 milliárd forint volt, ami jó eredménynek számít, idén viszont az aszály miatt kevesebb lesz ez az összeg. Január és május közepe között a cégek által gondozott területeken összesen nem hullott 100 milliméter csapadék, ezt sok növény megsínylette, az őszieken már látszik ennek a nyoma, a tavasziaknál a keléseknél okozott gondot a szárazság. A növényvédő szerek sem voltak így hatékonyak, mert nem kaptak úgynevezett bemosó csapadékot -összegezte Zimmermann István.

Országosan jellemző, hogy az őszi vetésű növények megérezték a hetek óta tartó szárazságot, a gyengébb adottságú talajokon gyakorlatilag megállt a növények fejlődése. Az elmúlt időszak szórványos esőzései hatására – ami csak kis területen érte el a kívánatos szintet, és jobbára 5-10 milliméter között szóródott – a napraforgó és a kukoricavetések sok helyen kikeltek. A napraforgótáblák gyomirtása azonban kihívást jelent, mivel számos szer – a talajba mosódva – csak a csapadékkal hat, de az nem esett a kívánt mennyiségben, ezért a kezelések az esetek zömében láthatóan hatástalanok voltak. Az öntözésfejlesztési támogatáshoz kapcsolódó hír, hogy a pályázatok felső határát 500 millió forintról 2 milliárd forintra emeli a kormány. Jelenleg 87,5 ezer hektáron, a szántóterületek alig 2 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás, ezt két év alatt 200 ezer hektárra, majd 2030-ra legalább 400 ezer hektárra szeretnék növelni.

  Talentis Agro kommunikáció