Nem reménytelen a harc a lisztharmat és a peronoszpóra ellen

Olyan növénykondicionáló készítmények bevezetésén dolgozik az egri Eszterházy Károly Egyetem, amelyek felerősítik a szőlő ellenálló képességeit a jól ismert betegségekkel szemben. De ez csak egy része annak a szerteágazó folyamatnak, amelyben a vegyszermentes megelőzésre is válaszokat keresnek.

A kemikália kijuttatása alaposan terheli a környezetet, ezért az egyetemi szinten zajló kutatások foglalkoznak azzal is, hogy miként lehetne csökkenteni a növényvédőszerek felhasználását. A vizsgálatok folyamatosan monitorozzák a szőlő kórokozóit, hogy hogyan fejlődnek bennük az ellenálló képességek a klasszikus növényvédőszerekkel szemben – ez abból a szempontból is fontos, hogy kiderüljön: mennyire csökkenthető a mennyiségük. A vizsgálatok kiterjednek a növény immunizálására, amelynek köszönhetően a betegségek nem fejtik ki a hatásukat olyan erősen, mint azt tapasztalhatjuk napjainkban.

Váczi Kálmán Zoltán, az egyetem rektor helyettese azt nyilatkozta, hogy az egyetemen évtizedes múltra tekintenek vissza a gyógynövényekkel végzett kutatások, amelyek eredményesek lehetnek a szőlő jövőjére nézve. A mentából származó polifenol összetevőkből kialakíthatópéldául egy olyan kondicionáló szer, amely hatásos lehet a különböző kórokozókkal szemben.

-Az eddigi kísérleteink meglehetősen ígéretesek és reméljük, hogy hamarosan megjelenhetünk egy ilyen készítménnyel a piacon és segíthetjük a szőlőtermelőket a kórokozók elleni védekezésben. Kiválasztottuk azokat a növényeket, amelyek nagy mennyiségben termelték a hatékony molekulákat, majd nem sokkal ezután a recept is összeállt. A továbbiakban szabadföldi kísérletekben kell folytatni a tesztelést, mielőtt a termékek általános használatba kerülnek -nyilatkozta a rektor-helyettes.

Június elején sok csapadék hullott országszerte, amelyet a párás idő követett. Ez jelentős fertőzéseket hozott magával. Az eső miatt szinte nem is lehetett védekezni a kártevőkkel szemben, sőt sok táblát nem sikerült megközelíteni. Megjelent a peronoszpóra, amely a levelek mellett a fürt feletti részeket is megtámadta. Először tehát a peronoszpóra fertőzött, majd utána a lisztharmat, amely ellen szintén csak a  permetezés volt az egyetlen megoldás. Akadtak olyan termőterületek, amelyeket nem volt érdemes permetezni, mert a peronoszpóra elvitte az egész termést.

Az egyetem ezért azt kutatja, hogy hogyan lehet minél kevesebb vegyszert használni a szőlőkben – ez egyébként uniós elvárás is. Vannak kimutatások és gazdasági számítások, amelyek több milliárd dollárra teszik azt az összeget, amelyet hagyományos kemikáliákkal végzett szőlő növényvédelemre költenek szerte a világban. Nagyon jelentős iparág alakult ki ezért a növényvédőszerek forgalmazásán belül a szőlő tényleges növényvédelmének a megteremtésére. Ennek a fejlődésnek lehetünk szemtanúi a közeljövőben.

A mai világban fontos a termés mennyiség és a minőség -így kommentálta a kutatásokat Zimmermann István, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagja, majd hozzátette: a nemesítők törekednek arra, hogy ezeket a tulajdonságokat a növények elsajátítsák. -Ez az intenzitásnövelés általában együtt jár a növények érzékenységének – kórokozók, kártevők, időjárás – fokozódásával, ezért időre van szükség, hogy kiderüljön, mennyire eredményesek Egerben ezek a kísérletek. Egyelőre az ilyen jellegű fejlesztések egzakt eredményre nem vezettek. Egyébként érdemes abba belegondolni, hogy adott esetben mennyi gyógynövényt kellene termeszteni, ez hány hektárt venne el az így is szűkös termőterületből, ráadásul ezeket a gyógynövényeket is védeni kellene a kártevőktől. A növényvédőszer csökkentésének a lehetősége sokkal inkább a genetikában van és itt nem a GMO-ra gondolok: a szőlőnél már 40-50 évvel ezelőtt is alkalmaztak több ismert fajtának a keresztezéséből hibrideket. Ez is egy megoldás lehetne a két kártevővel szembeni védekezésre -nyilatkozta a szakember.