Nem csak a szárazság nehezíti a növények fejlődését országszerte

Bár a talajban volt annyi nedvesség, hogy a növény kicsírázott, de a további fejlődéshez nagyon kellene a csapadék. A Dél-Alföldön szép zöld volt a határ a csapadéknak köszönhetően, viszont az aszály ismét érezteti a hatását. A nagy hőingadozás és az erős szél ugyanolyan rossz a növényeknek, mint a szárazság. Most mindenki a héten előre jelzett több napos csapadékban reménykedik.

A napraforgó és a kukorica sok helyen kikelt, a talaj felső rétege pedig kiszáradt, holott a vetőágyban volt annyi nedvesség, hogy a növények kicsírázzanak. Áprilisban 10 milliméter csapadék hullott, márciusban ennek is a fele, ami nagyon kevés, de ha fúj a szél, akkor ez is semmivé válik. A talaj évek óta száraz, a csatornákat nem sikerült feltölteni Békés vármegyében, csak egy-két helyen volt erre lehetőség. A tavaszi vetésűekre nagyon kellene a héten előre jelzett csapadék a további növekedés érdekében, az őszi vetésűeknél már látszik az alsó szinten a levélszáradás.

Már nincs kivételezett helyzetben a Dunántúl sem

A Nyugat-Dunántúlon az aszály és a hőingadozás mellett a folyamatos széllel is meg kell küzdeniük a gazdáknak. A száraz idő és a 60-70 kilométeres széllökések megpecsételték a tavaszi és az őszi vetésű növények sorsát. Ez az időjárás veszélyezteti az öntözést is, mivel a talajvízszint soha nem látott mértékben csökkent. Győr-Moson-Sopron vármegye az országos átlaghoz képest jobban áll, de a csapadékra nagy szükség van ott is. A tavaszi vetést követően befejeződtek a növényvédelmi és tápanyag utánpótlási munkák, de csapadék nélkül ez nem lesz hatékony.

Tovább süllyed a talajvízszint

A repceültetvényekben is megjelentek a fagy tünetei, viszont ennél nagyobb veszély volt a nagy hőingadozás. A szél pedig légköri szárazságot is okoz, ami valamennyi növény fejlődését megviseli. A növényeken látszik a csapadék hiánya, a talajvízszint annyira alacsony, hogy abból nem lehet vizet nyerni, a folyók vízszintje is alacsony és kevés a vízhozam.