Napraforgó betakarítás: ezt hozta a termőterület növelése 

Az országos három tonna hektáronkénti átlaghoz képest jobb eredménnyel zárult a napraforgó betakarítása több vármegyénkben is. A tavalyi aszályos időszakot követően a gazdálkodók kevesebb kukoricát vetettek és inkább a napraforgó felé fordultak, ennek köszönhetően a napraforgó termőterülete idén megegyezik a kukoricáéval, amelyre eddig még nem volt példa. Magyarország a napraforgó-termesztésben továbbra is élén jár, és a hibridekben benne van a magas termésátlag.  

A magyar agrárpiac meghatározó szereplője, a Talentis Agro Zrt. 6500 hektáron termel napraforgót, a betakarításával pedig a napokban végeztek. A 3,3 tonnával elégedettek a szakemberek, az értékesítési és felvásárlási árakkal azonban már kevésbé, holott a terméseredmény mellett a beltartalmi értékek is kiválóak. A klímaváltozás miatt a szárazság térhódításával a napraforgó egyértelműen előnyre tett szert. Ez a száraz, kontinentális időjárás nem kedvez a kukoricának, ezzel szemben az utóbbi években kimondottan jó eredményekkel zárul a napraforgó betakarítása. A növény ráadásul a gyommentességet magas termésmennyiséggel és kedvezőbb beltartalmi értékeivel hálálja meg, ezért alapvető technológiai elem a kultúrnövény gyomszabályozása, gyomirtása. Manapság számos módszer áll rendelkezésre a gazdálkodók számára, a művelet sikerességét azonban számos tényező befolyásolja. Erre hívja fel a figyelmet Takács Fanni növényvédelmi szakmérnök.  

-A napraforgó gyommentesítése a gyakorlati gazdálkodásban komoly növényvédelmi kihívást jelent a termelőknek, annak ellenére, hogy napjainkban számos megoldás létezik erre. Az alapkezelések mellett az új, széles körben elterjedt hibridek bevezetését követően a gyomirtás hatékonysága is javult, lehetővé téve ezzel a nehezen irtható gyomok féken tartását. A napraforgó a vetés utáni első 4-6 hétben különösen érzékeny a gyomnyomásra, ezért ebben a kritikus időszakban kellene elvégezni az úgynevezett preemergens, vagyis a kikelés előtti növényvédőszeres kezelést. A hatékonyság feltétele a legalább 15-25 mm mennyiségű bemosó csapadék, ennek hiányában nem tudjuk a napraforgót gyommentesen tartani ebben az időszakban. Napjaink időjárásában azonban a bemosó csapadék érkezése elég bizonytalan, emellett a gyomírtók hatékonyságát az egyre gyakrabban jelentkező tavaszi szárazság is befolyásolja. A csapadék hiánya és a szárazság önmagában meghatározza a hatékonyságot, azon felül a talajmunkák minőségét is, hiszen száraz talajon fokozódik a rögképződés. Az elmúlt évek is bebizonyították, hogy kizárólag az alapkezelés nem elegendő, hanem palántázás utáni felületvédelemre is szükség van. Tulajdonképpen ennek a két technológiának a kombinációjával lehet eredményes gyomirtást elérni üzemi szinten –foglalta össze a teendőket a növényorvos. 

Az utólagos kezeléseknél a gyomirtó hatékonysága nagyon jól kimutatható a napraforgónál, ezért az új növényvédő szerekkel többféle védekezési lehetőség is adott a termelők számára, különösen a parlagfűvel szemben. Néhány hibrid alacsonyabb terméseredményéből is látszik, hogy a virágzáskori, vagy a későbbi tányér deformáció hatással lehet a termésképzésre. Új napraforgófajta termesztése esetén ezért érdemes a felhasználást a fajtatulajdonossal egyeztetni. A napraforgó sikeres gyomirtása lényegében integrált szemléletet igényel: a vetésszerkezet kialakítása, a fajta megválasztása, az időjárási tényezőkhöz való alkalmazkodás, a gyomflóra ismerete és a gyomírtó szerek megválasztása mind fontos eleme a technológiának.