Műtrágyafelhasználás: hatékonyság újragondolva

A jövő tápanyagutánpótlása nem a kijuttatott mennyiségről, hanem a hasznosulás mértékéről szól majd, ezért az elkövetkezendő években nem a hozam maximumokra kell törekedni. Az okszerű gazdálkodás része a lombtrágya – amelyekből széles választék található a piacon -, valamint a szármaradványok hasznosítása, amelyekkel segítünk a növénynek a foszfor, kálium és nitrogén felvételében. Ezekkel az eszközökkel sokat tudunk spórolni. Umenhoffer Péter, a Bio-Nat Kft. cégvezetője ezt azzal kapcsolatban nyilatkozta, hogy a műtrágya nem ellenség, hanem napjaink mezőgazdaságának nélkülözhetetlen eszköze, viszont nagyon sok növény ellenálló képességét és a talaj egészségügyi állapotát is rontja.

A legfontosabb a mértékletesség, ezért próbáljuk meg a műtrágya dózist csökkenteni. Ebben fontos szerepe van a szármaradványoknak. Tette hozzá a szakember, aki szerint a műtrágya árának drasztikus emelkedésével összefüggésben el kell gondolkodni az alternatív lehetőségeken. A műtrágya egy tünet is, hogy mindent inputanyagokkal és kemikáliákkal szeretnénk megoldani ahelyett, hogy olyan eszközökhöz nyúlnánk, amiket a természet kínál nekünk.

-A nyári aratás idején a kalászosoknál fontos a szármaradvány, hogy ott maradjon a táblán, ezért amit a természet adott, azt forgassuk vissza. Rengeteg hasznos tápelemmel – nitrogén, foszfor, kálium – vannak tele a szármaradványok és a hektáronkénti 5 tonna őszi búzatermésnél a makroelemek mennyisége számottevő, mivel ezeknek a 60-80 százaléka feltárható a talajban és visszajuttatható. Ez az alábbi értékeket jelenti: foszfornál 21 kg, káliumnál 42 kg, nitrogénnél 32 kg hektáronként. Ha ezeket az értékeket összeadjuk és inputanyag formájában vásároljuk meg, ez 60 ezer forint értékű tápanyagot jelent hektáronként. Ezért nem új tápanyagot kell keresni, hanem el kell kezdeni használni azt, ami van -mondta Umenhoffer Péter.

A jövő tápanyagutánpótlása szemléletváltozást igényel: kevesebb inputközpontú gondolkodást és több rendszerben való gondolkodást. Ezért a 8-10 tonnás őszi búza és a 16 tonnás kukorica helyett inkább legyen kisebb a termásátlag, de ezekkel a lehetőségekkel – kevesebb ráfordítással – a kisebb termésátlaggal nagyobb nyereséget tudunk elérni a Bio-Nat Kft. cégvezetője szerint.