Messze van Ukrajna uniós csatlakozása, de már számolni kell vele

Indulnak a tárgyalások Ukrajna uniós csatlakozásáról, amely kifejezetten hosszú folyamat lesz, azonban a keleti szomszéddal addig is számolni kell. Ukrajna ráadásul nem csupán a termelésben rendelkezik jó adottságokkal, hanem a feldolgozásban is meglepően fejlett, és így globális szinten is komoly szereplő – hangzott el a témában megtartott kerekasztal-beszélgetésen a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián. A résztvevők szerint Magyarország jó minőséggel, fejlett feldolgozással és kidolgozott értékláncokkal tudja felvenni a versenyt a kétségkívül ütőképesnek bizonyuló Ukrajna piaci jelenlétével szemben.

Egy ország uniós csatlakozáshoz át kell venni az EU normáit és szabályait a tárgyalások során, ez a végén egy úgynevezett csatlakozási szerződéssel, valamint a többi ország jóváhagyásával zárul. Ez hosszú folyamat -mondta el Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a kerekasztal-beszélgetésen. Hozzátette: konkrét tárgyalások  Ukrajna esetében még nem történtek, nem nyitottak meg még fejezeteket. Az államtitkár kitért arra is, hogy egyelőre nem is világos, hogy mekkora terület, milyen infrastruktúrával csatlakozna az EU-hoz, hiszen a háború jelenleg is zajlik.

Ukrajna 44 millió hektárjából 33 millió hektár csernozjom – jelentette ki az ukrán adottságokat értékelve Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója. Kifejtette: a top 10 gazdaság rendelkezik a terület 20 százalékával, és a közhiedelemmel ellentétben jó színvonalon termelnek, ráadásul a feldolgozóiparuk is fejlett. Például a napraforgómagot a kikötőkben fejlett üzemekben tudják feldolgozni,  így jelentős szereplők a világpiacon. A megoldás a magasabb szintű hazai feldolgozás, amellyel jobb pozíciókat lehet elérni a globális piacokon.

Globális piac és értékláncok

Egyetértett ezzel Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója is. Mint elmondta: Ukrajna kiváló adottságokkal bír, és fejlett a feldolgozóipara is, ez alól egyelőre a gabonafeldolgozás jelent kivételt. Ha behozzák a termékeiket ide, hiány keletkezik valahol máshol. Az a kérdéshogy hogyan tudunk oda benyúlni, vagyis a globális piacban kell gondolkodni.

Arra is kitért: az nagyon fontos lesz, hogy hova fognak kerülni a fekete-tengeri kikötők. Ahhoz, hogy ütésálló legyen a magyar mezőgazdaság és állja a sarat az ukrán áruval szemben,  az értékláncokat kellene támogatni, nem az egyes eszközök megvásárlását. Az értéklánc-szemléletre kitérve példát is hozott. Mint elmondta: ha van jó minőségű alapanyag idehaza, a feldolgozóknak kézenfekvő ezzel dolgozni, de ha ilyen nem áll rendelkezésre, a feldolgozók vagy bezárhatják a kapuikat, vagy ide kell hozni az alapanyagot máshonnan.

Minőséggel lehetne versenyezni

Az ukrán búza tudja a 11-12 százalékos fehérjetartalmat és, ha hozzánk nem is, a mi piacainkra is szállítanak – mondta Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Mint kifejtette: az ukrán szereplők jó feltételek mellett hatékonyan termelnek, és előállítanak ugyan GMO-s terményt is, de oda szállítják, ahol ez a piacot nem zavarja. Az ukrán termelők igyekeznek kiszűrni a szermaradványokat is, miközben az alapvető minőségi követelményeket teljesítik. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar ágazat hogyan tudna lépést tartani ezzel, kijelentette: továbbra is a minőségre kellene fókuszálnunk, a 11-es fehérjetartalmú búzában nem látom a hazai piaci potenciált.

Nagy cégek döntenek

Ukrajnában ott vannak a nemzetközi cégek, pontosan tudják, hogyan kell jó minőséget előállítani – mondta Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: Ukrajna uniós csatlakozása ugyanakkor még nagyon messze van, több más ország, így Szerbia és Törökország is hosszú ideje várakozik. Mint kifejtette: Ukrajna az ott lévő nemzetközi cégek miatt egyfajta globális piacot képvisel. Nem Ukrajnáról, mint országról kellene beszélni, hanem az ottani cégekről, akik a piacot befolyásoló döntéseket meghozzák.

A baromfiágazat már érzi

Az ukrán csatlakozás egy hosszú folyamat lesz, a háború miatt még nem is tudjuk megmondani, hogy mekkora terület csatlakozna – mondta el Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója. Kijelentette: mi a baromfiágazatban már tudjuk, hogy milyen, mintha Ukrajna az EU tagja lenne, hiszen az ukrán baromfi akadálytalanul érkezik az Unióba. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb nehézség, hogy az ukrán termelőknek nem kell olyan szabályrendszerhez igazodniuk, mint az ittenieknek. Ha csatlakoznának, akkor viszont nekik is be kellene tartaniuk azokat a szabályokat, amiket az uniós termelőknek. Hozzátette: igaz, az ukrán kreativitás még a magyarnál is nagyobb, ha szabályokat kell betartani.

Szabó Ákos utalt arra a bizonytalanságra is, hogy egyelőre azt sem tudhatjuk, hogy mi lesz a háború után az infrastruktúrában, hiszen a bombázások jelentősen károsítják a meglévő rendszert Ukrajnában.