Még tovább zsugorodott a repce vetésterülete

A Dél-Alföldön jelentősen átalakul a vetésszerkezet a cirok javára. Az már biztosra vehető, hogy a gabonák mellett elsősorban ennek a növénynek a termesztésében gondolkodnak a gazdák, akik a repcével egyre kisebb területen foglalkoznak. Csongrád-Csanád és Békés vármegyében számottevően visszaesett a káposztarepce termőterülete és a kukorica mellett ez lett a második nagy vesztese a forró, csapadékmentes nyaraknak, pedig a repce könnyen beilleszthető a vetésszerkezetbe.

Sipos József növényorvos, egyetemi docens szerint az őszi káposztarepce vetésterülete nem csak a dél-alföldi és a közép-magyarországi részen, hanem keleten is csökken, pedig ez egykor a szántóföldi növények királynője volt. Mint mondja, nagyfokú szakmai odafigyelést és jelenlétet igényel, ráadásul a leghosszabb ideig van kint a szántóföldön. Szeptember elejétől egészen június végéig rendkívüli módon kitett a környezeti hatásoknak és nagyon sok kártevője és károsítója van. Ezt erősítette meg Zimmermann István, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagja is, aki úgy véli: „az éghajlati változások miatt a Dél-Alföldről teljesen kiszorulhat a repce, ezért egyre inkább húzódik át a Nyugat-Dunántúlra, ahol egyelőre még több a csapadék. A holdingon belül Szombathely és Szentgotthárd térségében maradt meghatározó a repce, de nagy veszteség nem éri azzal a mezőgazdaságot, ha kiszorul a mindennapi gondolkodásból. A Talentis Agro Zrt. 1200 hektáron termeszt repcét, ami a felére csökkent a tavalyihoz képest. 

Békésben a repce helyett sokan az őszi és tavaszi olajretekben gondolkodnak, de ebben is rejlenek veszélyek az ár és a megtérülés tekintetében. A bekerülési költség 400-600 ezer forint hektáronként és 8-10 mázsa a rekord. A jó adottságú föld ehhez megvan, a gazdák pedig abból indulnak ki, hogy valamit mindenképpen vetni kell.A repcéhez hasonlóan a kukorica is nagy kockázatot jelent a szélsőséges időjárás miatt, és továbbra is kevés az öntözhető termőföld – ezért kezdenek átpártolni a cirokra.

Összességében elmondható, hogy a Dél-Alföldön két-három év alatt megfeleződött a repce termőterülete, viszont most bizakodtak a gazdák a szeptemberi eső miatt, hiszen ez idő alatt kellett elvetni a repcét. Ráadásul a gyökerei fellazítják a talajt, ami kedvező hatással van a vetés utáni évben termesztett növényekre. Országos szinten is csökkent a termésmennyiség az ellőbb felsoroltak hatására, ezért a repce termőterülete egyelőre Nyugat-Magyarország marad, ahol a hektáronkénti 5 tonna termésátlagot is képes hozni, hiszen ott folyamatosan volt csapadék idén, viszont heterogén eloszlásban.

A két szakértő szerint tisztában kell lenni azzal, hogy nagyon magas az önköltsége a növénynek: 500 ezer forint fölött van egy hektár bekerülési összege, és a végén – a termésbiztonság érdekében – meg kell védeni a kipergés ellen. A másik probléma, hogy egyre nyomottabbá válik a repce felvásárlási ára. A sárga repcetábláktól ezért lassan el kell búcsúznunk, mert ez a növény a klímaváltozást rosszul viseli, Békésben például 90 százalékkal szorult vissza a vetésterülete. A vármegyében néhány évvel ezelőtt 30 ezer hektár volt ősszel elvetve, ma pedig 7-8 ezer hektár maradt, mert nem merik bevállalni a gazdák a növényt, pedig lenne szerepe a gazdálkodásban. A repce közismerten kiváló elővetemény, mert korán lehet betakarítani, viszont nagyon igényes növény. Ha hideg a tél, az a baj, ha nagyon meleg az ősz, akkor már elindul a szárnövekedés, és permetezni kell. Tavasszal szintén permetezni kell az ormányosbogár ellen, utána nincs az a mennyiségű nitrogén, amit fel ne tudna venni. Majd jön a virágzás, ami idén nagyon hamar érkezett és rövid ideig tartott, viszont csak a fele maradt meg a rovarkártevők miatt.

Idén 20-22 mázsa volt a repce átlagtermése, a 180-200 ezer forintos tonnánkénti árakkal pedig nagyon messzire kerültek a gazdálkodók a remélt bevételtől, így a kedvük és a kitartásuk is alább hagyott. Ezért beszélhetünk ilyen kevés őszi repcéről Békésben.