Még mindig állja a nehézségeket az agrárium

A mezőgazdaságot két éve sújtó nehézségekből legalább még három évbe telik, mire megtörténhet a valódi kilábalás. Addig kevesebb fejlesztéssel és elhúzódó beruházásokkal számolnak a gazdák, de a következő évet az állattenyésztők és a növénytermesztők mindenképpen a kivárás jegyében tervezik. Az agráriumban elhatalmasodott a forgótőkehiány az imputanyag emelkedéséből és az árbevétel hiánya miatt. A feldolgozók pedig azt a kérdést teszik fel, hogy a kukorica és a búza felhasználásánál mi élvezzen előnyt: az állati takarmányozás, vagy a fogyasztói igény? Ezekről kérdeztünk három agrárpiaci szakértőt.

A Kall Ingredienst Kft. kukorica és búza feldolgozásával is foglalkozik, most arról kell megállapodnia, hogy a kevés termést hogyan ossza fel? Ha az a döntés születik, hogy a feldolgozók nem kapnak elegendő kukoricát, akkor az az állattartást érinti hátrányosan, mert nem lesz jó minőségű fehérjetakarmány és import szójából kell pótolni a hiányt. Makai Szabolcs, az Opus Global Nyrt. Mezőgazdasági Divíziójának vezetője szerint importból lehet enyhíteni a piaci zavarokat. -Egész Európában szárazság volt, ezért az egyetlen lehetőség Ukrajna felől a vasúti és teherautón történő szállítás. Ez eddig nem volt jellemző, mert az átrakók Kárpátalja felől nincsenek erre felkészülve, a magyar oldal viszont igen. Az ukrán kukorica sokat enyhít a nehézségeken, de ha ezzel a tempóval jön, akkor fennakadások lehetnek -mondja a divízió vezetője, aki még egy nehézségre, a toxinos gombafertőzésre is figyelmeztet, amely a csapadékos időjárás után mindig megtelepszik a gabona falán. A búza és a kukorica értékesítését ez tovább nehezíti, ugyanis ha elmarad a toxinmentesítés, akkor a gomba megjelenhet az állati takarmányban, majd utána a tejben.

A sok nehézség közepette jó hír, hogy az utóbbi tíz évben annyi beruházás történt, hogy a vírus, az aszály és a mostani energiaválság ütőképes állapotban érte az ágazatot. Az akadozó gépbeszerzések ellenére folyamatosan fejlődik a digitalizáció és a banki finanszírozási háttér is igazodik a kialakult helyzethez. Az agrárgépgyártás, vagy az autóipar olyan spirálba került több más ágazatokkal együtt, amelyből 2025-ig nem várható növekedés. Emiatt vannak szállítási nehézségek, s ezeket csak nehezíti a forint euróhoz viszonyított gyengülése, valamint az infláció. A felsorolt sok rossz tényező mellett a gazdálkodóknak vannak lehetőségeik -például a digitális átállásra. Az ilyen pályázatok hozzásegítették őket a gépbeszerzésekhez, amelyekkel a visszajelzések alapján sokan éltek is. Umenhoffer Péter, a Mezőgazdasági Eszköz és Gépforgalmazók Országos Szövetségének marketing vezetője azt nyilatkozta, hogy idén nagyon erős gépértékesítési esztendőt tudnak majd maguk mögött a gépforgalmazók, a jövő évben ez már nem mondható el. -Az aszály után is vannak tartalékok arra, hogy valahogy kibírják és túléljék a gazdaságok, viszont ha még egy ilyen évnek nézünk elébe, akkor már nagyon komolyak lesznek a problémák. A jövő év trendje egy munkagépekre épülő beruházás lesz. Egyre többen látjuk a talaj vízgazdálkodásának a megoldását: az öntözési rendszereket, csatornákat egy éven belül nem lehet kiépíteni és megoldani, ez több éves folyamat, de ez már elindult. De addig olyan munkaeszközöket keresnek a gazdálkodók, amivel minél jobban tudják a talaj vízháztartását fenntartani -nyilatkozta a marketing vezető.

Ráadásul a kamatkörnyezet is megváltozott. Hogy hogyan lehet tervezni a következő évet, arról Hollósi Dávid, az MKB és a Takarékbank Agrár Üzletágának vezetője azt mondta, hogy a forgóeszköz finanszírozás felértékelődik, de a beruházások a következő időszakban visszaesnek, mivel az építőanyag- és a kivitelezési árak is megemelkedtek és a pályázati források ellenére ezt kiegészíteni önerőből, vagy banki hitellel már nem olyan egyszerű. -Ha egy-két évig nem lesz intenzív beruházási ciklus, akkor a mezőgazdasági termelés még nem szenved ettől igazán. Jó gazdasági környezetben voltunk, magas támogatási színvonallal és olcsó hitelekkel ezeknek a fejlesztéseknek volt tehát háttere. Most 170-180 milliárd forintnyi takarmány szükséglet lép fel az állattenyésztésben a háromszorosára növekedett gabonaárak miatt, ezért most azzal nézünk szembe, hogy kevesebb a gabona -fogalmazott az agrár üzletág vezetője.

Magyarország kétszer annyi gabonát képes megtermelni, mint amennyire szüksége van, de ebben az évben exportra nagyon kevés jut. Ezért a szükséges mennyiséget nem szabad kiereszteni az országból. A jelenlegi gazdasági helyzetben a világban számos ehhez hasonló példa van erre. A hitelmoratórium is segítség a gazdálkodóknak, mert ahol az árbevétel kiesett, ott ez egy fontos eszköz lesz. A bankszektor abban érdekelt, hogy minden ügyféllel végigbeszélje a lehetőségeket. Ahol nem feltétlenül szükséges a moratórium igénybevétele, ott ezzel nem érdemes élni a szakértő szerint.

Talentis Agro – Kommunikáció