Marad az import? – Borús kilátások a 2025-ös évi baracktermésben
Az idei tavasz rosszul érintette a gyümölcstermelőket Magyarországon. A fagyok, valamint az elhúzódó hideg időjárás miatt a legtöbb termelő visszaesést prognosztizál az idei termésmennyiségeket illetően. Különösen rosszul viselték a viszontagságokat a kajszibarackot és őszbarackot termelő területek, az eddigi becslések szerint hosszú évek óta nem volt annyira rossz a várható termés, mint idén lesz. Felmerül tehát, hogy a hazai keresletet honnan tudják majd a termelők ellátni, illetve az is, hogy a kedvelt nyári gyümölcs inkább import formában kerül majd-e a vásárlók elé. Összefoglalónkban a baracktermelés helyzetképe mellett az idei év borús kilátásait is áttekintjük. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése.
2024-ben a KSH adatai szerint Magyarországon 3 318 hektáron őszibarackot, 5 496 hektáron pedig kajszit termeltek. A főbb gyümölcsfélék között a barack hosszú ideje az egyik legnépszerűbb áru, azonban a belső fogyasztás kielégítésén túl exportra már nem tud termelni az ágazat.
Egészen 2017-ig az őszibarack volt a meghatározó a betakarított területek szempontjából, 2010 és 2017 között évente átlagosan 5 451 hektáron takarították be a gyümölcsöt. Ezután azonban fordulat következett be, ennek során pedig a kajszibarack betakarított területeinek mértéke fokozatosan elkezdett növekedni. Az őszibarack betakarítási területeinek visszaesése mögött két okot jelölnek meg az ágazatban dolgozók: egyrészt az időjárási viszontagságok miatt sokan inkább más gyümölcsféle termesztésére álltak át, másrészt a teljes mezőgazdaságban jelen lévő munkaerőhiány okoz akadályokat. Az őszibarack egyes munkaműveletei – így a metszés, termésritkítás, szedés – magas munkaerőigényűek, szezonális alkalmazottat viszont nagy nehézségek és ráfordítások árán tudnak csak alkalmazni a gazdák.
Az elmúlt egy-másfél évtized során az időjárás kiszámíthatatlan helyzeteket teremtett esetenként, ez pedig már a termésbiztonság romlását is jelentette, valamint instabillá vált a termésmennyiség várható mértéke, összességében tehát jelentősen növekedtek a termelési kockázatok. Mindez nem jelenti azt, hogy a kajszibarackot termelőket mindez nem érintette, számukra is fejtörést okozott az utóbbi években felmerült problémák megoldása. Az őszibarack esetén a legjelentősebb termőterületek Csongrád-Csanád vármegyében vannak, az ország összes őszibarack ültetvényének csaknem 50%-a ide koncentrálódik. A kajszinál már differenciáltabb a kép: Pest, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Tolna vármegyékben összesen 3 350 hektáron folyik kajszibarack termesztés.
A már felsorolt problémák a termésátlagok áttekintése során még inkább szemléltetik, hogy mekkora baj is van a gyümölcstermesztés ezen alágazatában. Az őszibarack esetében 2010-ben még 9 440 kg/hektár volt a termésátlag, a kajszibaracknál ugyanebben az évben 6 310 kg/hektár. 2024-ben ez az arány az őszibarack esetében már csak 5 720 kg/hektár, a kajszinál pedig 4 550 kg/hektár volt. Az eddigi mélypont az őszibarack termésátlagában 2012-ben volt (2 960 kg/hektár), a kajszinál pedig 2020-ban (1790 kg/hektár). A 2012-es őszibarack termésmennyiség nem csak Magyarországon, de Európa más országaiban is kritikus szinteket ért el, főként az adott év kora tavaszi fagykárai miatt. A 2020-as kajszi visszaesés mögött a koronavírus-járvány miatti munkaerőhiány mellett ugyancsak a tavaszi fagykárok húzódnak meg.
Mindkét baracktípus esetén a folyamatos termésmennyiség csökkenés figyelhető meg, bár az elmúlt években valamelyest javultak a számok a korábbi tendenciához képest. 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban három éven át erős fagykárok miatt csökkent rekordalacsony szintre a termés. 2024-ben őszibarackból 18 972 tonnát, kajsziból pedig 24 989 tonnát takarítottak be összesen. A fagykárok mellett a gazdáknak a kártevők miatti terméscsökkenéssel is szükséges számolniuk. Ahogyan a diófélék esetében a dióburok fúró légy megjelenése okozott hatalmas visszaeséseket a hazai diótermesztésben, úgy a baracknál a Taphrina elleni védekezés nehezíti a gyümölcsösök termésmennyiségének javítását. A Taphrina nemzetségbe 23 fajt írtak le, ezek közül a Taphrina deformans a legismertebb és a legjelentősebb, mely elsősorban őszibarackon károsít. Súlyok károkat, hűvös, csapadékos időjárás mellett okoz. Az őszibarack fajták fogékonysága eltérő, elsősorban őszibarackon fordul elő, ritkán mandulán és szilván. Azokon a területeken, amelyek nagy kiterjedésűek, ám elhanyagoltak, fertőzési gócpontok alakulhatnak ki, így a védekezést nehezítik ezek a gyümölcsösök. További akadály a fertőzés végleges felszámolásában, hogy folyamatos hatóanyag-kivonások miatt egyre kevesebb a rendelkezésre álló növényvédő szer a sikeres védekezéshez.
Arról már esett szó, hogy a baracktermés nagy része a belső fogyasztókhoz áramlik, belföldön kerül értékesítésre vagy feldolgozásra. Minimális mennyiségben megvalósul export a barack- és nektarin félék esetében is, de itt inkább az import a domináns. Egy-egy rosszabb év során a boltok polcain inkább külföldi termékkel találkozhatunk, ilyenkor a kevés, jó minőségű magyar baracknak az ára is tükrözi a visszafogottabb termésmennyiségeket.
2023-as adatok alapján a barack és nektarin félékből összesen 467 ezer USD-nyi volt a kivitelünk értéke. A friss gyümölcsöt elsősorban a szomszédos államokba szállították Magyarországról, a teljes barack és nektarin exportunknak 45,1%-a Szlovákiába került. Jelentős felvásárlója még a magyar gyümölcsnek Spanyolország (15,8%), Románia (13,5%) és Csehország (13,3%) is. 2021-ig minimális értéket képviselt az exportált mennyiség őszibarack és nektarin esetén (0-500 tonna között), de 2021-től ez az arány fokozatosan javulni látszik, évi 1000-1300 tonnát is elér az őszibarack és nektarin által képviselt kiviteli mennyiség. A kajszinál korábban az export mennyiség elérte az évi 4-5 ezer tonnát is, a kiszámíthatatlan termelési tényezők miatt azonban mára ez 1-2 ezer tonnára csökkent éves szinten.
A barack és nektarin import Magyarországon 2023-ban elérte a 18,9 millió USD értéket. A legfőbb beszállító országok között megtalálhatjuk Spanyolországot (45,1%), Görögországot (19,2%), Németországot (12,1%) és Olaszországot (6,7%). Az Európán kívüli országok közül Törökországból érkezik még hazánkba friss barack és nektarin, 2023-ban összesen 817 ezer USD értékben szállítottak ilyen típusú gyümölcsöt török termelők Magyarországra. Őszibarackból éves szinten 10-15 ezer tonnányi, míg kajsziból 1-2 ezer tonna érkezik külföldről.
Röviden érdemes arra is kitérni, hogy a barackfogyasztási szokások hogyan alakulnak Magyarországon. A jövedelmi decilisek alapján összeállított statisztika szerint a magasabb jövedelmi csoportba (6-os csoporttól felfelé) tartozók fogyasztanak főként őszi- és kajszibarackot Magyarországon. Az alsóbb jövedelmi csoportokba tartozók inkább őszibarackot választanak, a kettes decilis csoportba tartozóknál egyáltalán nem volt sárgabarack a fogyasztásban. A fogyasztási szokások mögött egyértelműen a barack ár-ingadozása is fellelhető, a már bemutatott kínálati tényezők miatt ugyanis az elmúlt években a fogyasztói árak is tükrözték a szűkebb belső kínálatot. Az import termékek általában korrigálják a fogyasztói árakat, mivel ezek gyakran olcsóbbak, mint az itthon megtermelt gyümölcs, mindez azonban nem tudja kellő módon ellensúlyozni a fogyasztási szokások megváltoztatását. Globális tekintetben a legnagyobb fogyasztója a barackféléknek Németország, Oroszország, Franciaország, Olaszország és Kína. Magyarország e tekintetben az EU-s középmezőnyben helyezkedik el.
Az idei évre vonatkozó prognózisok egyetértenek abban, hogy mind az őszibarack, mind a kajszibarack termésmennyisége drasztikusan visszaeshet az idei szezonban. A csökkenés mögött az áprilisi 7-i és 8-i fagyok állnak, ennek következtében az ország gyümölcstermesztő területeinek 90%-a érintett volt, jellemzően közepes mértékű vagy jelentős lehűléssel, illetve fagykárral. Az április fagykárok miatt a 2025. évben az előző évi őszibarack és nektarin összesített 26 ezer tonnás normál termés mindössze 20-30%-át prognosztizálják, ami mindössze 5 000 és 8 000 tonna közé tehető abban az esetben, ha már semmilyen extrémitást nem fogunk tapasztalni a szezon lefolyásában. A ténylegesen betakarított mennyiséget még kis részben befolyásolhatja pozitív irányban a gyümölcsméretek növekedése (a gyenge termés miatt az egyedi gyümölcstömeg javul), de negatív változást eredményezhet egy, a hideghatás miatti erőteljesebb gyümölcshullás (ami a szüretig bármikor bekövetkezhet), az esetleges vihar- és jégkárok, vagy egy szélsőségesen aszályos időszak. A Dunántúlon található őszibarack ültetvények 50-60%-os kárral vészelték át az áprilist, azonban országos viszonylatban 80-100% közötti a fagykár mértéke. Az április 5-e és 10-e közötti virágzásban lévő korai fajták 100%-os kárt szenvedtek országszerte, de a kései fajták közül is csak lokálisan található egy-egy ültetvény, amelyet kisebb mértékben sújtott a fagy.
A kajszi esetén a termést az április fagyok már a szezon kezdetére „eldöntötték” annyira, hogy május első felére már relatíve értékelhető adatok álltak rendelkezésre. Az előrejelzések szerint az idei kajszitermés 2 000-4 000 tonna közé prognosztizálható, ami egy normál termés mindössze 10-20%-a. Ez az ezredforduló óta mért leggyengébb termés, de a nagyon hosszú távú statisztikák alapján nem zárható ki az sem, hogy a valaha tapasztalt legrosszabb évjáratról beszélhetünk. Ahogyan az őszibarack és a nektarin esetén, úgy itt is még számos tényező befolyásolhatja mind pozitív, mind negatív irányba a végleges értékeket.
Összességében az idei év baracktermése jelentős aggodalmakra adhat okot. A tavaszi fagykárok mellett, az egyes betegségek és kártevők elleni védekezést nehezíti a kevés, jól alkalmazható védőszer. A munkaerőhiány miatt évről évre csökken a termőterületek száma, emellett pedig a mezőgazdasági ráfordítások, költségek növekedése szintén nehezíti a barackos területek fenntartását.