Már most nagyobb az aszályveszély, mint 2022-ben

Ha egy-két héten belül nem érkezik jelentős, akár 40-50 milliméternyi csapadék, akkor nagyobb károk várhatók, mint a történelminek nevezett 2022-ben, amikor ezer milliárd volt az aszálykár. Erre hívja fel a figyelmet Kulik Zoltán agrárpiaci elemző, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója, aki az elmúlt három hónap átlagát a megelőző öt évhez viszonyítva azt mondja, hogy 70-80 milliméteres különbségek vannak a csapadékhiányt tekintve. Ez azt jelenti, hogy ha őszi vetéseket nézzük, akkor közepes az aszály nagysága a középső és a déli országrészekben, viszont a tavaszi vetéseknél – kukorica, napraforgó – kimondottan nagyfokú az aszály veszélye.

Azért drámai a helyzet a szakember szerint, mert egy héttel ezelőtt nem éreztük a hidegebb idő miatt a gondokat, viszont a napok óta tartó 20 fok fölötti meleg miatt teljesen mást tapasztalnak a gazdák. Az ország számos helyén kikalászolt az árpa, a búza pedig a következő egy hétben kezd kalászosodni, viszont már látszanak az összedőlés jelei. Ez számokban a következőket tartalmazza: tavaly átlagos évünk volt az őszi árpa 5,7 tonnás, valamint az őszi búza 5,5 tonnás termésével. A mostani állapotok alapján 2-3 tonna várható ezeknél a növényeknél. Tehát még nagyobb a probléma, mint négy évvel ezelőtt a mostani fél éve tartó csapadékhiány miatt. Utoljára csak a havazás idején volt víz a földekben.

-Az árpánál tavaly 1,6 millió tonna termés volt és mára elfogyott az árpa az országban. Bár még exportra kimegy 100 ezer tonna és összesen 600 ezer tonna exporttal nem lesz átmenő készlet. Ha 3 – 4 tonna lesz az átlagtermés, akkor az nem éri el az 1 millió tonnát és 50 százalékkal kevesebb termésről beszélünk, mint egy évvel ezelőtt. Az új árpánál 60-62 forintos áron vannak a piacon, ezért ilyen helyzetben senki nem akar eladni, ezért nincs mit venni, vagyis áll a piac -összegezte Kulik Zoltán.

Mindenki ül a megmaradt készletén

A búzánál sem jobb a helyzet -folytatja a Vitafort vezetője, bár az új búza ára 63-65 forint, de itt sem beszélhetünk eladásról. „A gabonapicon tehát nincs forgalom, bár vevő lenne, de nem ad el senki. Ilyen helyzetre tíz éve nem volt példa. Az árpa és a búza mellett a kukoricánál óriási árváltozás volt: a párizsi tőzsdén 197 euróról 228 euróra nőtt az ára két hét alatt. Bár 80-82 forintért vennének – sőt kisebb tételek vásárolhatók -, de nem lép senki, pedig kukorica van még a raktárakban. Arra várnak ugyanis az eladók, hogy akár a 90 forint környékét is elérheti az ára. A tőzsdén az esetleges 230 euró komoly ár és ebből kell visszaszámolni 85 forintot, de így sincs mozgás”.

A napraforgónál ilyen ár növekedés nem volt, mint a kukoricánál, ezért az új napraforgóra sem mernek kötni szerződést a nagyfokú aszály miatt. A négy növényt figyelembe összefoglalva semmilyen mozgás nincs, vagyis áll az egész piac.

Ismét alacsony az élsertés ára

Ha visszaemlékszünk, akkor húsvét előtt volt egy felívelő szakasza az ágazatnak és elérte az 520 forintot az élősertés ára, de ez még mindig az önköltség alatti szint. Azzal, hogy most a heti ár 450 forint, megismétlődik a fél évvel ezelőtti helyzet, vagyis minden egyes kilón 100 forintot veszít élősúlyon a sertéstartó gazda, tehát 10 ezer forint a veszteség hízónként. A 25 kilogrammos malac ára 75 euró, s bár a tőzsdén a sertés ára az elmúlt 5-6 hétben nem változott – 1,7 euró -, de a forint erősödése az export lehetőségeket negatívan érinti, ezért a sertéstartók is gondban vannak.

Kulik Zoltán szerint ugyanez igaz a tej esetében is, amelynél 125 forint a literenkénti ár, az önköltség pedig 160 forint, tehát minden egyes leadott liter után 40 forint a veszteség. Ez egy átlagos, 600 tehenet tartó gazdánál havonta 20-30 millió forintos veszteség.