Málnaszezon: a vásárlók keresik, a termelők felhagynak vele
Magyarországon már kevesebb, mint száz hektárnyi területen foglalkoznak málnatermesztéssel. A munkaerőhiány mellett az éghajlatváltozás miatt is folyamatosan csökken a málnatermesztők száma. A magas UV-sugárzás is veszélyezteti a termést, ráadásul öntözetlen körülmények között már ezt a gyümölcsöt sem érdemes termeszteni.
Szinte mindenütt zajlik az országban a málna szedése: bár már egyre kevesebben foglalkoznak a gyümölcs termesztésével, ezért csak azok tartanak ki mellette, akiknek van évtizedes tapasztalatuk. Az éghajlatváltozás és a munkaerőhiány miatt a málnatermesztés szinte ellehetetlenül, a kertészeti idénymunkákra ráadásul egyre nehezebben találnak a gazdálkodók megbízható munkaerőt, így sokan hagynak fel a kézimunkát igénylő gyümölcsök termesztésével. Ez igaz tehát a málna leszedésére is, ami miatt szűkül a termőterület nagysága.
Az elmúlt években azonban megszaporodtak a Szedd magad akciók, melyekben a málna is helyet kapott, ezért ez egy menekülés lehet attól, hogy a bokrokon maradjon a gyümölcs. Az ágazaton azonban a munkaerőhiány rendeződése segíthetne és akkor nem lenne ilyen kevés hazai málnatermesztő és málna a piacon.
A málna egy erdőszéli aljnövény, ami a félárnyékos, párás helyeket kedveli. Ez utóbbi miatt ma már szükség van csepegtető öntözésre a jó termés érdekében. Az igazi élőhelye északabbra, sőt ha távolabb tekintünk, akkor Lengyelországba húzódott fel, valamint az 1200 méteres tengerszint feletti magasságokba. A gyümölcsre óriási a kereslet, a vásárlók a szezonban feldolgozott és friss, étkezési formában is keresik a gyümölcsöt a piacokon és a boltok polcain. De közkedvelt a málnapálinka is, ami a törvény értelmében csak Magyarországon megtermelt gyümölcsből készülhet és ennek is van piaca.
A nyolcvanas években még többezer hektáron termesztették és Európa egyik legnagyobb málnatermelője voltunk. A fagyasztott gurulós málna egész Európában híres volt, de az elmúlt 20 évben megindult egy lejtmenet: az egyik ok a klímaváltozás, a másik a munkaerőhiány. A két évtizedes folyamat mára oda vezetett, hogy néhány tíz hektárnyi málna termőterületet tartunk számon. Így kijelenthetjük, hogy szinte megszűnt és kikerült a magyarországi köztermesztésből.