Magyarország legnagyobb agrárcége Európai szinten is meghatározó
Interjú Makai Szabolcscsal, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatójával
Egy évvel ezelőtt, májusban mutatkozott be a szélesebb nyilvánosság előtt a száz százalékban magyar tulajdonú mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatcsoport az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Szakkiállításon, Hódmezővásárhelyen. A Mészáros Csoporthoz tartozó Talentis Agro Zrt. a hagyományos agrár- és élelmiszeripari tevékenységekre alapozva kezdte el felépíteni az életét és azóta már minden meghatározó szántóföldi növénykultúra termesztésében jelen van.
Makai Szabolcs vezérigazgatót nem csak az eltelt egy évről, hanem a következő időszak fejlesztéseiről és terveiről is kérdeztük.
– Ha visszatekint az eltelt időszakra, akkor a holding tevékenységéből kiindulva egyszerre minimum két dologgal kellett foglalkoznia: a vállalatok közös cégbe olvasztásával és a fejlesztésekkel. Hogyan sikerültek ezek?
– Az első évben a holding jól vizsgázott, hiszen különböző kultúrájú, nagyságú és méretű vállalatok tömörültek egy csoportba Nyugat-Magyarországtól Békés megyéig bezárólag. Ami közös volt bennük, hogy valamennyi foglalkozott szántóföldi növénytermesztéssel és pár kivétellel állattartással is, elsősorban szarvasmarhával. Magyarország legnagyobb tejelő szarvasmarha állományával rendelkezünk és legnagyobb szántóföld területével is. A holdingban megtalálható a malomipar, a pékség, a borászat, a gyümölcsös, a tojó állomány, tehát igazán sokrétű tevékenységet folytatunk. Összehoztunk egy olyan cégcsoportot, ahol azelőtt az önálló cégekben más prioritások mentén szerveződött a munka – hozzátéve, hogy abban a formában is jól működtek –, de így egyben lehet igazán hatékonyságról beszélni, hiszen a közös beszerzés, értékesítés miatt egy olyan profilt kapott, ami miatt egyedülálló.
– Mi alapján dőlt el, hogy melyik cég tartozzon a holdingba?
– A Mészáros Csoporton belül az agrár portfólió ketté lett választva: a Talentis Agro Zrt. foglalkozik a szántóföldi termesztéssel, az állattenyésztéssel, tehát a klasszikus takarmány- és élelmiszeralapanyag-előállítással, míg a másik nagy céghez, az Opus Global Zrt-hez kerültek az élelmiszeripari feldolgozók, mint például a Kall Ingredinenst, vagy a Viresol. Érkezésemkor azt a feladatot kaptam a tulajdonostól, hogy ezt az óriási vagyont kezeljem és nézzük meg, hogyan válhatunk európai szinten is egy hatékony cégcsoporttá, egyesítve a tagvállalatokban rejlő szaktudást és erőt. Meghatároztunk stratégiai szempontokat: a méretet, illetve a piacban rejlő lehetőségeket és kiválasztottuk az irányokat, ami egyrészt a szántóföldi növénytermesztés volt, másrészt – az állatlétszám alapján – a piacvezető tejelő szarvasmarha állomány megtartása, a harmadik pedig az árutojás termelés. De ez a felsorolás nem azt jelenti, hogy a többi divízió – borászat, mangalica – kevésbé fontos a számunkra, viszont amikor fejlesztésekről beszélünk, akkor ez a három ágazat élvez elsőbbséget a Talentis Agro életében.
– Hogyan talált egymásra a Talentis és Makai Szabolcs?
– Én sokáig egy amerikai multinacionális cégnél dolgoztam és egyszerűen fogalmazva: összetalálkozott a kereslet és a kínálat, amelyben szerepe volt annak, hogy szerettem volna idehaza egy magyar cégnél a tapasztalataimat kamatoztatni.A másik oldalon is volt egy ilyen igény, hiszen Mészáros Lőrinc összerakta Magyarország legnagyobb agrárvállalatát, ami Európában is meghatározó és ehhez keresett egy olyan vezetőt, aki mind nemzetközi tapasztalatokban, mind pedig nagyvállalati irányításban is jártas.
– Az a szemlélet, amit külföldön megtanult, elsajátított, az mennyire alkalmazható itt?
– Nagy különbség van egy családi vállalkozás és egy amerikai multi cég között. Számomra nagyon szimpatikus az a hozzáállás, ahogyan itt a tulajdonos aktívan részt vesz a cég életében, napi szinten képben van az eredményekkel és folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. De a számok világa mellett van még egy fontos prioritás, ez pedig az emberközpontúság. Ez nem azt jelenti, hogy az előző megbízatásomban ez a tényező nem létezett volna, csak másként jelent meg a mindennapokban. Itt azonban a személyes kapcsolat nagyon fontos, első kézből értesülünk a tulajdonosi elképzelésekről és személyhez köthető minden döntés. Egy globális cégnél nagyon ritka a személyes kontaktus a tulajdonossal. Ennek ellenére sokat tanultam abban a világban, amelyből sok mindent át lehet ültetni a hazai gyakorlatba a helyi értékek figyelembevételével. De ez a tanulás igaz a mögöttünk hagyott esztendőre is abban a tekintetben, hogy hogyan működik egy családi vállalkozás. A kettő kombinációjának megvalósítása történik.
– Említette az országos lefedettséget, vagyis, hogy a Nyugat-Dunántúltól Észak-Magyarországig vannak cégeik, valamint beszélt az emberi tényezőkről is. Olyan szakemberek dolgoznak Önöknél szerte az országban, akik több generációt is képviselnek és fontosnak tartják, hogy a többféle szemlélet vigye előre a vállalkozást. Mennyire tud rájuk támaszkodni és valóban az a siker kulcsa, hogy ha más korosztályok egyszerre vannak helyzetben?
– Az ember a legfontosabb: ő végzi és szervezi a munkát, osztja ki a feladatokat, tehát hiába veszünk gépeket, ha a folyamat nem átlátható vagy nem egyértelmű, akkor az nem lesz hatékony. Ezért a Mészáros Csoporton és a Talentis Agro-n belül is nagy hangsúlyt fektetünk a szakemberek képzésére és a kiválasztásukra, hiszen ez viszi előre a munkát. Büszkén kijelenthetem, hogy kollégáink kiváló szakemberek, és miközben nagy gondot fordítunk arra, hogy megtartsuk őket, közben újakat is igyekszünk megnyerni, vagy a belső állományból kiemelni. A generációk közötti közös nevező megteremtése a cél, nem pedig a szakadék mélyítése: erre az egyik legjobb példa a növénytermesztési divízió vezetőnk, aki többször próbált nyugdíjba vonulni úgy, hogy állandóan mindig mi bírtuk maradásra, sikerrel. Közben felvettünk egy negyven év alatti szakembert, akiről büszkén állíthatom, hogy Magyarországon az egyik legjobb a növénytermesztési területen. Ők ketten kiválóan tudnak együtt dolgozni párhuzamosan mindaddig, amíg megtörténik az átadás-átvétel. Az idősebb kolléga tapasztalatait átveszi a fiatal, közben megtartja a saját szemléleteit. Így a folyamatos az átmenet. Ha végig gondolom a divízió vezetők életkorát és tapasztalatát, akkor ez nem csak egy fiatal csapat, hanem egy ütőképes, erős közösség, ahol több generáció van jelen.
– Mikor találkozhat majd a fogyasztó közvetlenül is a termékeikkel, jóllehet most élelmiszeralapanyag előállításával foglalkoznak, de a távlati céljaik között szerepel-e a feldolgozás?
– A fogyasztó bármilyen terméket is vásárol a boltokban, legyen szó kenyérről, tejről, kukoricáról, sertéshúsról, vagy tojásról, közben nem is gondol bele, hogy mi ezeknek az alapanyagoknak a megteremtésében ott vagyunk, csak más feldolgozókon keresztül juttatjuk el a vásárlókhoz. Már most sem tudnak igazából kikerülni bennünket, hiszen minden negyedik liter tej, vagy kilogramm kukorica előállításában ott vagyunk a hazai fogyasztó életében. Nekünk a márkázott termékeink korlátozottak: ezek közé tartozik a tojás, a bor, a kenyér, de a fő hangsúly az alapanyagon van. A következő lépés lenne a feldolgozás, a névhez köthető élelmiszer. Ezt az ötletet soha nem vetettük el, napirenden van, de jelenleg a meglévő tevékenységünket szeretnénk világszínvonalon végezni. Mindig vannak jó érvek, hogy szükség lenne erre a döntésre, de még érleljük ezt az elhatározást.
– A másik fontos lehetőség és lépés az öntözés fejlesztése.
– Herceghalomban és környékén a május közepét megelőző két hónapban három milliméter csapadék esett, Nyugat-Magyarországról jelentettek közel hetven millimétert az év első négy hónapjában. Félsivatagi állapotoknak megfelelő az időjárás és ha a takarmányellátásból indulunk ki, akkor nem lehet az országban az időjárásra támaszkodni. Jelenleg százezer hektáron öntöznek Magyarországon és a kormányzat tervei szerint ezt nem csak megduplázni kellene, hanem akár ötszázezerre is lehetne növelni. Ezért született az öntözésfejlesztési támogatás, amelyben 2020 és 2030 között összesen 170 milliárd forintra lehet pályázni, vagyis 17 milliárd forintos az éves keret. A gazdákat azzal szeretnék ösztönözni, hogy hozzanak létre közösségeket – gazdasági társasági vagy szövetkezeti formában –, mert így könnyebb igényelni állami támogatásokat öntözőrendszerekre. Mindez komoly hatással van és lehet az ország élelmiszer ellátására is. Amelyik területünkön öntöznek, ott a termésátlagok is rendben vannak, ezért a fejlesztés elengedhetetlen. Ezért is pályáztunk erre a támogatásra, mert víz nélkül nem csak élet, hanem betakarítás sincs.
– Ha egy kicsit előre tekint, akkor négy-öt éven belül milyennek szeretné látni a Talentis Agro Zrt-t?
– Nem csak hazai, hanem európai megközelítéssel is felnézhet bárki például már most a tejelő szarvasmarha állományunkra, a növénytermesztésben is szeretnénk megcélozni a Nyugat-európai színvonalat, ami azt jelenti, hogy mind terméshozamban, mind pedig minőségben is megkerülhetetlenek legyünk. A lehetőségeinket – benne a szaktudást, a műszaki hátteret és a szervezőkészséget – maximálisan kihasználva felzárkózhassunk a termelési hatékonyság szempontjából a nyugati versenytársainkhoz, ezt tartanám fontosnak a következő években.
– Mekkora lehetőség van országos szinten a mezőgazdaságban, ha abból indulunk ki, hogy a rendszerváltás egyik legnagyobb vesztes ágazatáról beszélünk. Mennyiben tudják kivenni a részüket ebben az országos folyamatban?
– Óriási erő van a mezőgazdaságban, hiszen az utóbbi egy évtizedben elindult folyamatnak köszönhetően a mezőgazdaság képes lehet a tízmilliós lakosság akár kétszeresének is az ellátására. Ha belegondolunk, hogy a rendszerváltáskor mekkora volt az agrárium kibocsátása és most milyen, akkor felmérhetetlen lehetőség van a hazai földben, hiszen a gépesítés, maga a technológia is rohamosan változik. Ha megnézzük a piac többi szereplőit, akkor velük együtt segíthetjük ezt a felzárkózást. Az utat a fejlődéshez a kormányzat kijelölte, most már rajtunk múlik a folytatás.
Talentis Agro kommunikáció