A cirok vetésterülete a hatvanas, hetvenes években meghaladta a százezer hektárt, ami azért lehetett, mert akkor még nem voltak jelen idehaza a nagy teljesítményű kukoricahibridek, hanem maguk a fajták voltak előtérbe helyezve. A cirok már akkor is a kitettebb, vízgazdálkodásilag kedvezőtlenebb adottságú területek növénye volt, ahol más nem volt sikeresen termeszthető. Ezt úgy kell érteni, hogy annak idején nem volt elvárható termésmennyisége, ezért a hektáronkénti két tonna cirok nem számított rossz eredménynek. A cirkot végül az szorította ki a termesztésből, amikor megérkeztek a külföldi nemesítésű hibridek.
A múltat azért érdemes felidézni, mert sokak szemében a cirok egy új, feltörekvő növénynek számít, ami előtt nagy lehetőségek állnak, ezért nem mindenki hallott a hatvanas-hetvenes évekről. A ciroknemesítésben piacvezető Lidea Hungary Kft. 12 évvel ezelőtt kezdte el a cirok felkarolását és már akkor látta benne azt a lehetőséget, amellyel megteremtő a környezet a termőterület nagyságának bővítéséhez. Czina Zoltán kiemelt ügyfélkapcsolati menedzser úgy emlékszik vissza a kezdetekre, hogy ez elég komoly munkával járt, de megérte, hiszen elértünk odáig, hogy majdnem 60 ezer hektáron termesztik a siló cirokkal együtt.
– Első körben olyan takarmányozással foglalkozó cégeket kerestünk, amelyek használtak kukoricát, szóját a takarmány előállításához, és nekik próbáltuk bebizonyítani, hogy miért jobb a cirok. Végül sikerült a meghatározó cégeket meggyőzni. A hazánkban és a világpiacon is jelen lévő vízi szárnyas céggel például elkezdtünk egy két évig tartó etetési kísérletet, amelyben többféle takarmánykeveréket készítettünk, és a kevesebb szója és kukorica helyére cirok került. Nem volt ritka a 60 százalékos bekeverési arány, amelynek eredményeként beigazolódott az, hogy a ciroknak helye van a takarmányozásban. Innen indult a cirok újkori története. Ezután a termelők is rájöttek arra, hogy ahol nem termeszthető nyereséggel a kukorica, ott a cirok lehet a megoldás -összegezte Czina Zoltán.
A termésmennyiséget tekintve a mostani hibrid cirkok a 10-12 tonnára is képesek hektáronként, a beltartalmi mutatói pedig meghaladják a konkurensnek kikiáltott növényekét. A termelőknek azt érdemes eldönteni a szakember szerint, hogy ha nem termeszthető a területén az aszály miatt a kukorica, akkor megoldásként mérlegeljék a cirkot. Az utóbbi 10 évben egyre sűrűbbek azok az évek, amikor a minimális csapadékmennyiség nem megfelelő, öntözés nélkül nehezen tudunk termeszteni. Sajnos nem mindenki tud öntözni és keresi azokat a megoldásokat, hogy ennek hiányában is tudjon termeszteni.
A cirok előnyei a következők:
-1 kg szárazanyag előállításához a cirok 40-50 százalékkal kevesebb vizet használ fel, mint a kukorica.
-Toxinmentes, ami takarmányozás felhasználása szempontjából kiemelkedő, hiszen a termése nem zárt, hanem nyitott és a fenológiából adódóan mindig éri a levegő és a szél, ami nem ad lehetőséget bármelyik gomba megtelepedésének. Ezért nem alakul ki benne a toxin.
-A 10-12 tonnás termés a nem öntözött területeken is lehetséges, de víz mindenképpen szükséges, ezért az előbb említett kukoricához képest 50 százalékkal kevesebb vizet is tudja hasznosítani. A nagyobb termésbiztonság érdekében az öntözési lehetőség kihasználása nagyon fontos, de ennek hiányában is nagyobb biztonságot ad a termesztése.
Piac, kitörési lehetőségek
A jelentősen megnövekedett vetésterületnek a nagy részére a Lidea genetikája biztosítja a hibrid vetőmagot, amely az aszály sújtotta körülmények között is megállja a helyét, hogy versenyképes legyen a piacon.
Czina Zoltán hozzáteszi: „Szeretnénk, ha a régi 100 ezer hektáros terület visszajönne. A számokból már látszik, hogy növekszik a belső felhasználás és az export iránti igény, ami miatt kitörési pont lehet a cirok”.
A szakember azt is elmondta, hogy a silóciroknak is helye van a tömegtakarmányozásban, hiszen a beltartalmi értékei is felveszik a versenyt a siló kukoricával. Itt is a toxinmentességet, az emészthetőséget és a terméspotenciált emelte ki Czina Zoltán.