Lesz-e jövőre komoly kihívója a kukoricának?

Az idei mezőgazdasági év egyik nagy vesztese a kukorica volt. Csongrád megyében – ahol a legnagyobb volt az aszály és a forróság –, több helyen a 7-8 tonna hektáronkénti termésátlag helyett csak 2-3 tonna alatti eredmények születtek.

Ráadásul megjelent az aflatoxin is a kevéske termésen. A takarmányokba bekerülő aflatoxinos kukorica legutóbb egy Győr-Sopron megyei tejüzemben okozott galibát. Vajon hogyan befolyásolja mindez a vetési kedvet a jövőre nézve? Kitartanak-e a termelők a kukorica mellett – megőrizve ezzel az ország unióban betöltött vezető szerepét, vagy újabb növényekkel is próbálkoznak? Akár a szójával, vagy a cirokkal. Erről beszélt két szakértő a Kossuth Rádió szerda reggeli műsorában. Szigli Zoltán az Isztiméri Bakony Kft. ügyvezető igazgatója szerint még mindig érezhetők a talajban az előző téli szárazság nyomai annak ellenére, hogy az őszi vetések jól alakultak, a gabonák szépen fejlődnek. A kukorica szeptemberi aratásakor érkezett csapadékkal együtt megjelentek a gombás betegségek, ezért Fejér megyében ezentúl más növényeket is szeretnének termeszteni. -A tavaszi kapásnövények közül a napraforgó és a kukorica volt a legjobban kitéve a szárazságnak. Ennek kivédésére ezentúl egyetlen módszer van, ez pedig az öntözés, de csak ott, ahol a feltételek adottak. Mi jó helyzetben vagyunk, mert a Bakony lankáin gazdálkodunk, ahol csapadékosabb az időjárás, ezért egyelőre kísérleti jelleggel a cirok termesztését is megpróbáljuk. Azt tudjuk róla, hogy sokkal szárazságtűrőbb, mint a kukorica, ami egy jól megtervezett gazdálkodásnál megfelelő terméshozamot eredményezhet –hangoztatta Szigli Zoltán.

Az ország legnagyobb tejelő szarvasmarha állományának a takarmányellátása biztosított, a kukorica vetésterületén pedig nem változtat jövőre sem a Talentis Agro Zrt. Ezt már Makai Szabolcs vezérigazgató hangoztatta a riportban, majd hozzátette: lesz elegendő kukorica, amely az állattartók és a feldolgozók igényeit kiszolgálja. A szarvasmarhák takarmányozási költségei idén sokkal magasabbak a kevesebb termés miatt. Ennek ellenére a beruházási és stratégiai terveken sem módosított a holding, de vannak olyan fejlesztések – elsősorban energetikai jellegűek –, amelyeket felgyorsítanak, vagy előrébb hoznak.

A Talentis Agro Zrt.-nél az agráriumban tapasztalható nehézségek ellenére idén is 21 ezer hektáron történt meg az őszi növények vetése. Ennek háromnegyede őszi búza és őszi árpa, a többi pedig repce és olyan őszi takarmánykeverékek, amelyek szenázs készítésére is alkalmasak. A kukorica betakarítása is eltérő képet mutatott: az öntözetlen területeken a hektáronkénti 3,9 tonna termés az országos átlaghoz képest elfogadhatónak számít. Öntözött körülmények között 16 tonna lett az eredmény, amely az idei beruházásoknak köszönhető. A tervek szerint jövő tavasszal és ősszel két telephelyen adnak át olyan öntözési rendszereket, amelyeknek köszönhetően ilyen termésátlagok érhetőek el a kukoricánál, így onnantól kezdve 2600 hektár öntözött területen folytatódhat a termesztés.

Zimmermann István igazgatósági tag szintén a Kossuth Rádióban pár nappal ezelőtt nyilatkozta azt, hogy a nem öntözött és az öntözött kukorica is mindvégig ugyanazt a növényvédelmet és figyelmet kapta, viszont a különbség igen látványos, mert az utóbbi technológiának köszönhetően képes volt 16 tonna termést produkálni a növény, ezért más megoldással ezentúl nem lehet az aszállyal felvenni a küzdelmet. A nyugati határ mentén a szeptemberi csapadéknak köszönhetően némileg változott a becsült termés, így a korábbi 3 helyett nagyobb volt a hektáronkénti mennyiség.

TALENTIS AGRO – Kommmunikáció