Korai vetés, kevés tőszám, rövid érési idő -itt a válasz az aszályra

A tavaszi fagyok, a hőhullám, a különböző növénybetegségek és az aszály miatt új fejezet kezdődött a mezőgazdaságban. Két történelmi aszályos év után az idei esztendő még rosszabb előjelekkel indult, mint a 2022-es és a tavalyi, hiszen az előbb felsoroltak mellé lassan odailleszthetjük a téli szárazságot, vagy a tavaszi aszályt is. Már e hónap elején látszódtak a jelei annak, hogy újabb nehéz év elé nézünk nem csak a Dél-Alföldön.

Szigli Zoltán, az Isztiméri Bakony Kft. ügyvezető igazgatója, a MAGOSZ Fejér vármegyei elnök-helyettese és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vízgazdálkodási és fenntarthatósági környezetügyekért felelős osztályának az elnöke azt mondja, hogy az ország nem kettő, hanem három részre szakadt időjárás szempontjából Nyugat-Dunántúlra, Közép-Magyarországra és az Alföldre, ahol ennek megfelelően háromféle időjárási viszony alakult ki az évek során.

-Ez hatással van a növénytermesztésre. A Székesfehérvár határában található Isztiméri Bakony Kft. a közép-magyarországi és a nyugati térség határán helyezkedik el és itt is érezni a hatását a szárazságnak attól függetlenül, hogy a Bakonynak az alsó lankáin találhatók a termőterületek. Az utóbbi napokban csak 3 milliméter csapadék esett, ami önmagáért beszél. Az Alföldön pedig már egy hőkupola alakult ki -összegezte Szigli Zoltán.

Ha visszaemlékszünk, akkor tavaly novembertől márciusig alig esett csapadék. A problémát emiatt a téli feltöltő csapadék hiánya jelenti az egész ország területén, mivel télen nincs hó, eső, valamint tartós fagy sincs, ami miatt a növényvédelem is drágább. A szakember szerint ez arra készteti a gazdálkodókat, hogy vetésszerkezet váltásban gondolkodjanak, vagyis vegyék visszább elsősorban a repce termőterületeit, ami nyilván kényszerűségből történik, hiszen az országnak szüksége van ezekre a növényekre.

A jelenlegi körülményekhez alkalmazkodva a megoldásokról azt mondta Szigli Zoltán, hogy minden területnek megvan a maga sajátossága, ezért attól gazdálkodik valaki jól, ha a területein megtalálja a legjobb és a leginkább alkalmazható megoldást. Az Isztiméri Bakony Kft-ben kisebb FAO-számú, kevesebb tőszámú és rövid érési idejű növény termesztésére tértek át, míg a térségben alternatív növényeket is elkezdtek termeszteni a helyi körülményeket figyelembe véve. Hozzátette: „A tavaszi kapásnövényeknél kísérleti jelleggel elkezdtük a hamarabbi vetést, A korábbinál kisebb termőterületen foglalkozunk tavaszi növényekkel és megpróbálunk elmozdulni az őszi vetésűek irányába. A tavaszi árpának például olyan a klimatikus viszonya, hogy a novemberi időszakban is el lehet vetni. Ilyenre nem volt még példa”.

A NAK vízgazdálkodási és fenntarthatósági környezetügyekért felelős osztályának az elnöke beszámolt arról is, hogy aszálykár elhárító gyakorlat volt a múlt héten Szentes közelében a Felső Kurcai zsilipnél. A Dél-Alföldön a Hármas-Körösökből emelték át a vizet a főcsatornába, ahonnan 1000 hektár öntözhetősége válik valósággá, ami négymillió köbméter víz kijuttatását teszi lehetővé mezőgazdasági területeken. Az Alföldön az aszályhoz kell igazítani a vízgazdálkodási stratégiát és soron kívüli beavatkozásokkal kell enyhíteni az aszálykárokat. Alapvetően a talajvíz szintjét kell visszapótolni vízkivezetéssel, beszivárogtatással és a kifolyások megakadályozásával.

Vizet a tájba

Idén tavasszal megkezdődött az érmei munka: kora tavasztól az összes vízfolyásban sikerült megtartani a vizet és a Tisza vízgyűjtőjén már kevesebb víz folyt ki az országból, mint amennyi bejött. Megalakult a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság, amelynek az a feladata, hogy különösen az agráriummal lévő kapcsolatot szorosabbra fűzze, hiszen a gazdáknak is hasznos, ha bizonyos ideig kihelyezik náluk a vizet. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság egy online felületet is nyitott, amelyen több mint 600 gazda jelölte meg, hogy hajlandó a saját területén vizet fogadni. A kormányzat 10 milliárdot különített el a már meglévő csatornahálózatok működtetésére.