Klímaváltozás, tápanyag- és vízhiány együtt okozza a kalászfehéredést

A búzatáblákban egyre több olyan kalász figyelhető meg, amelynek felső része idő előtt kifehéredik és elszárad. Egyes területeken a kalászképződés sem teljes, így a szemek száma is elmarad a várttól, sőt helyenként a búzaszemek egyáltalán nem fejlődnek ki. Ezekből semmilyen termés nem várható.

Már tavasszal látható volt, hogy a búza élettani folyamata nem a megszokottak szerint alakult: érdekes módon azok a gabonák a szebbek, amelyek nem kaptak semmilyen kezelést, mert a lombtrágyás kezelés és az utána következő növényvédelmi kezelések összeadódásával kialakult egy növényvédelmi stressz, mivel nem volt eső, amelynek hatására a növény szinte leállt a fejlődésben. Az Alföld többpontján is vannak olyan területek, ahol nem is lesz érdemes betakarítani a termést, mert sok helyen nem csupán elszórtan, hanem nagyobb foltokban, sőt egész táblarészeken jelentkezik a kalász kifehéredés.

A gabonán most minden tényező látható: a talaj tápanyagtartalma, a vízháztartás és a környezeti hatások. A búzatáblák most nem csak egy szezon problémáit mutatják, hanem a klímaváltozás hosszabb távú következményeire is figyelmeztetnek. Az idei aratás előtt a Dél-Alföldön már a 2 tonnás termésnek is örülni lehet, ami az önköltséget jó, ha fedezi. Az őszi csapadékhiány, a téli hó azonban nem tudta ellensúlyozni azt a rengeteg mennyiséget, ami keletkezett az évek során, ezért a gabonákat is érinti most már az aszály. Ezért még keresik a választ arra, hogy mit vessenek és mekkora területen.

Tápanyagellátottság és földrajzi elhelyezkedés szempontjából hiába vannak kiváló adottságú területek, az állomány mégis elmarad a várttól. A haszonnövényt a kalász kifehéredés sújtja. Az aszály és a tavaszi fagy következménye ez, mert tavasszal nem tudott a növény normálisan bokrosodni, ami miatt be lehetett látni a sorok közé és sokkal ritkábbak a kalászok, mint ahogy kellene látszaniuk. A magassága is 30 centiméterrel van elmaradva a megszokottól. Idén kiemelkedően nagy területen, csaknem 1,4 millió hektáron termesztenek gabonaféléket Magyarországon. Ezek közül a búza a legjelentősebb szántóföldi növénykultúra, amely majdnem 1 millió hektáron terem. A termésátlag az időjárási viszonyoktól, a termőhelytől és a búza fajtájától függően hektáronként 5,5 és 7,1 tonna között mozog. A jelentős aszály és a tavaszi fagyok miatt azonban a Dél-Alföldön ennek csak a töredékére számítanak.