Kevés bor kerül a pincékbe, de a pusztító kór a nagyobb baj

A tavalyi alacsony mennyiséghez hasonló lehet az idei bortermés is, és félő, hogy a talajok gyenge vízellátottsága a következő évi szüretre is negatív hatással lesz. A borászokat a szőlő aranyszínű sárgaság betegség is sújtja, és továbbra is áremelési kényszerben vannak.

Az ország borvidékeiről eddig csupán a szüreti adatok valamivel több mint ötven százaléka érkezett be, ami alapján az valószínűsíthető, hogy csak a tavalyi, kifejezetten gyenge bortermést éri el, vagy kissé meghaladja azt az idén a pincékbe kerülő borok mennyisége – mondta el a Magyar Nemzetnek Frittmann János soltvadkerti borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. A tavalyi, hasonló feldolgozottsági szint idején mért adatnál idén nagyobb termés látszik, azonban ezt az adatot torzíthatja, hogy a Kunsági borvidéken – amely az országos mennyiség egyharmadát adja – magasabb az átlagosnál a feldolgozottság, és a termésátlag is meg szokta haladni az országosat – jelezte a HNT-elnöke, hozzátéve, hogy még csalóka lehet a kép, így korai lenne messzemenő következtetéseket levonni a jelenlegi számokból.

A szőlőtermelőknek jó hír, hogy a tavalyi után idén is emelkedtek a szőlőárak, de ez a kékszőlőknél jóval kisebb mértékű volt, mint a fehéreknél. Az exportpiaccal kapcsolatban még bizonytalanság van, annyi viszont már látszik, hogy mustból a tavalyinál kevesebbet szállítottak a külpiacokra. Tavaly kifejezetten jól húzott a borexport: a 2023-as mennyiséget 137 ezer hektoliterrel meghaladva közel 1,4 millió hektót exportáltak Magyarországról. Valamelyest nőtt az átlagár is, literenként 1,03-ról, 1,07 euróra.

Nagy aggodalomra adhat okot az is, hogy brutális a vízhiány a talajban, főleg az alföldi területeken, de más borvidékeken is bőven szükség lenne még csapadékra. Soltvadkert környékén idén eddig 270 milliméter csapadékot mértek, ami gyakorlatilag a semmivel egyenlő. A szőlő gyökerei mélyre hatolnak, ezért ha a talajban van víz, átvészeli az aszályos időszakokat, de most már annyira lecsökkent a talajvíz szintje, hogy – ha a következő hónapokban nem érkezik oda jelentős vízpótlás – az már következő évi termésre jelent veszélyt.

Mint ismert, az Agrárközgazdasági Intézet a borok átadási árának növekedését mérte, Frittmann szerint azonban a borászok túlnyomó többsége csupán néhány százalékot tudott emelni, ami a költségeik növekedését nem fedezi.

Mindig halljuk, hogy kevesebb bor fogy, de szerintem fehérborból nem fogy kevesebb, minőségi fehérből pedig biztos, hogy nincs fogyasztáscsökkenés – mondta. Az átadási árak emelésére a megemelkedett költségek alapos indokot adnak, de a borászatban is ott a fejlesztési kényszer, amihez saját források is kellenek.

Közben pedig költségnövekedést okoz a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma betegség elleni védekezés is, rosszabb esetben pedig a teljesítményt rontja a fertőzött szőlőtőkék kényszerű kivágása. Frittmann szerint a fitoplazmát terjesztő amerikai szőlőkabóca fejlődésének kezdeti stádiumában a forgalomban lévő növényvédő szerek még hatékonyak a rovar ellen. 

A nagyobb területeken történő egyidejű védekezés viszont gondot jelent majd. 

A nagy ültetvényeken ugyanis egy időben kellene permetezni több ezer hektáron is, hogy a viszonylag nagy távolságot berepülni képes kabóca ne tudjon olyan ültetvényen megtelepedni, ahol éppen nincs védekezés.  Mivel az egyidejű védekezés legfeljebb néhány száz hektáron megoldható, ilyen nagy területeken viszont illuzórikus. Arra lenne szükség, hogy jelenlegi, csupán néhány óráig hatásos szerek helyett az EU által a forgalomból kivont, hosszú hatástartamú, felszívódó készítményekkel is lehessen permetezni. Mindezekkel együtt az is igaz, hogy az aranyszínű sárgaság miatti károk egyelőre még nem felmérhetők.

Az együttes permetezés problémáját az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szőlő, bor, pálinka albizottságának legutóbbi ülésén Font Sándor, a testület elnöke is felvetette, külön kiemelve a Kunsági borvidéket, ahol jellemzően nagyobb területű ültetvényeket művelnek. A probléma azonban sok más borvidéken is hasonló, ahol nagyobb felületen helyezkednek el a szőlőültetvények.

A kabóca pedig nem válogat, a csemegeszőlőt is támadja. Sajnos a klíma kedvez a fitoplazmát vektorként terjesztő kabócának, ahogy az is igaz, hogy egyre újabb, korábban a magyarországi borvidékeken ismeretlen kártevők tűnnek fel a hazai ültetvényekben.