Keresleti piac is kialakulhat a kevés repce miatt

Még 10-15 évvel ezelőtt is az volt az általános vélekedés a repcéről, hogy elég volt csak elvetni és utána várták a gazdák a betakarítást és termett, ahogy termett. Napjainkban a hibrid fajták, az időjárási körülmények, valamint a növényvédelem és a kitiltott növényvédő szerek jelentősen megváltoztatták a repcéhez fűződők viszonyainkat. Egy mostani példa jól mutatja a termesztés bonyolultságát: a szerkivonások miatt a virágzáskor megjelenő bogárral szinte nem tudnak a termelők mit kezdeni, mert közben a méhekre is vigyázni kell, ezért sokan éjszaka permeteznek, hiszen olyankor elvonulnak méhek és így nem tesznek kárt bennük.

A fagyokig szépen fejlődött a repce, az utóbbi két talaj menti faggyal a repcénél, a búzánál és az árpánál jelentkeztek fagykárok a Dél-Alföldön. Ezeknek a felmérése még tart. A repce országszerte szépen áttelelt, de az elvetett hektár területe idén is csökkent. Ez igaz a Talentis Agro Zrt.-re is, ahol a repceterület jelentősen csökkent: amíg 2100 hektár volt az elmúlt években, idén 1200 hektárral terveznek. Az okok az időjárásban is keresendők, hiszen az aszályos, meleg évek a repcének nem kedveznek, mert jobban szereti a kicsit hűvösebb és lényegesen csapadékosabb időt. A másik kritikus tényező a hektikus ár – ami a többi olajos növényre is elmondható -, de a repcénél ez különösen megnehezíti a gazdák életét, hiszen igen magasak a költségei, nagyon munkaigényes, már nyár végétől kezdve van vele munka azzal, hogy el kell vetni, megfelelő magágyat kell készíteni az apró magok kikeléséhez. A vetőmag áráról már nem is beszélve. Június végéig leköti a termelő figyelmét, miközben a növényvédelme is roppant drága és a gyomirtásokkal együtt hétszer kell kezelni.

Keresleti piac kialakulhat-e a repcénél?

Zimmermann István igazgatósági tag szerint átlagban 200 ezer forint körüli árat kínálnak a repcéért, amit a forint árfolyama is jelentősen befolyásol. Hozzátette: „az európai repcepiacon Magyarország nem volt meghatározó és nem is lesz az. Nem a mi mennyiségünk és áraink határozzák meg az árakat, hanem az európai termések. A megnövekvő kereslet miatt kínálhatnak érte még jobb árat és ha jó lesz a termés, akkor sok gazda talál vissza a repcéhez. Figyelembe kell venni, hogy a hektáronkénti 3,5 tonna alatti repce nem éri meg, mert a napraforgó termesztése sokkal olcsóbb. Árban és termésátlagban is sokkal közelebb vannak egymáshoz”.

A repcének az egyik legnagyobb igénye a tápanyagnál jelentkezik, sőt más okok miatt is kockázatos növény. Az aszály nem annyira fenyegeti, hiszen már június végén, vagy július elején sikerül betakarítani, viszont a piaci körülmények és a magas költségek befolyásolják a termesztést. Igényes növényről van szó, amelynél a növényvédelemre a virágzáskor kell igazán odafigyelni.

Ezért kezd kiszorulni a Dél-Alföldről

Napjainkban már csak az ország északi és nyugati részén, főleg a 40 aranykoronás földeken terveznek a repcével. A repce hektáronkénti bekerülési összege 500-600 ezer forint és 200 ezer forint körüli árakkal terveznek a gazdák, sőt vannak, akik ennél is többet kínálnak érte tonnánként. A piaca bizonytalan és nem kiszámítható, ezért előre nem nagyon vállalkozik senki előszerződés kötésére. A három hazai üzem vásárolja föl a repcét, A Dél-Alföldön hektáronkénti 30-40 mázsát képesek még előállítani, ami a túléléshez éppen elegendő.

A március közepi és az április eleji fagyok a repcét szárba szökkenéskor érték, viszont a gyökérzet erősségén sok múlik, hogy mennyire tudja talpra állítani a növényt. Azok a fagyzugos területek voltak igazán veszélyben, ahol a kemény mínuszok hajnalban sokáig megmaradtak.