Kamatcsökkenést és új pályázatokat hozhat az év következő időszaka

Az elmúlt három év valamennyi nehézségéből jól jött ki az agrárium. A mezőgazdasági termelés ismét egyre hatékonyabb, de elmaradt a pénzügyi katasztrófa is. Így foglalta össze Hollósi Dávid, a Magyar Bankholding Agrár Üzletágának vezetője a mögöttünk hagyott időszakot az AGROmashEXPO-n. A szakmai beszélgetéseken szó esett a precíziós technológia szerepéről, a kukorica vetésterületéről, valamint az idei pályázatokról és a banki finanszírozás változásairól is.

Az általunk megkérdezett szakemberek egybehangzóan azt nyilatkozták, hogy nem csökkent a termelők kedve, egyedül az imputanyagok felhasználása lett kevesebb a korábbi évekhez képest. Ennek pénzügyi okai vannak, ugyanis rendkívül magas volt a műtrágya előállítási költsége, de a gáz ára jelentősen csökkent, ami maga után vonzza a műtrágya árának csökkenését is. –A vetési és gépvásárlási kedv biztató, ez látszik a kiállításra érkezett vendégek nagy számából is –hangoztatta Hollósi Dávid, aki szerint mindenki a pályázatokat és a támogatásokat figyeli majd, ugyanis 2023 bátran nevezhető a forgóeszköz évének, mert annyira elszálltak a termelési költségek, hogy azokat valahonnan finanszírozni kell. -A beruházási törekvések és ötletek egyelőre a fiókban maradnak, mivel ezekből kevesebbet jelentenek be az agráriumban – csakúgy, mint a nemzetgazdaság más területein. Mindenki okkal várja viszont a kedvező kamatozású forrásokat, ezért ha meghirdetik és kiírják a pályázatokat, és utána ismertté válik a nyertesek neve, akkor biztosan megindulhatnak a beruházások. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy banki oldalról mikor tudunk – a kedvező termékeken kívül – piaci forrásból is finanszírozást biztosítani, mert a jelenlegi 18 – 20 százalékos kamat nagyon magas, ezáltal nehezen kitermelhető. Az év második felében várható egy konszolidációs időszak, amikor az irányadó kamatok csökkenni kezdenek, ezáltal banki forrásból is megkezdődhet a finanszírozás. Ne feledkezzünk el addig sem az Agrár Széchenyi Kártya sikeres beruházási termékéről, a MAX-ról, valamint az EXIMBANK is olyan, többszáz milliárdos programmal jelentkezett, amely szintén kedvező kamatozású –foglalta össze Hollósi Dávid.

Kisebb termőterületen nagyobb mennyiséget is be lehetne takarítani kukoricából. Ez a precíziós gazdálkodással és a tudatos, fenntartható termesztéssel elérhető. Ez nem több műtrágyát és növényvédőszer kijuttatást jelent, hanem csak azt kell adni a talajnak és a növénynek, amire szüksége van. Nagyon sok hazai gazdaság működik így – például a Talentis Agro Zrt. is, de ez még mindig kevés. A kukorica terméskilátásaival sokszor foglalkoztunk ezen az oldalon, de téma volt az AGROmashEXPO panel beszélgetésein is. Ebben az évben mind a takarmányipar, mind pedig az ipari felhasználók vissza vettek a kukorica igényeikből, így ez lecsökkent 4 millió tonna alá, viszont a 2,5 millió tonnás tavalyi termés ezt még mindig nem fedezi. Elindult az import, ami ellensúlyozza a hiányt, de most az igazán nagy kérdés ebben az évben, hogy ez az előre lekötött ukrán kukorica beérkezik-e vajon Európába. Ha ez sikerül, akkor a takarmányipar zavartalanul működhet tovább, ellenkező esetben nagy gondok várhatók. Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója szerint a takarmányiparban nagyobb mozgástér van, mint az ipari felhasználásban, mert előbbinél vannak helyettesítő termékek: például kukorica helyett búzát használnak fel, de ezt teljesen kivenni a receptúrából nem lehet a takarmányipar szereplőinek. Az ipar viszont nem tudja helyettesíteni a kukoricát, mert olyanok a technológiai folyamatok, melyek ezt nem teszik lehetővé. Az áremelések miatt kényszerhelyzet alakult ki, vagyis a fogyasztás szinte minden területen csökkent, ami a Hungrana éves felhasználásában is megmutatkozik.

Örvendetes mindeközben, hogy a gépek iránti érdeklődés nem csökken. Ezt már Pintér Zsolt, az AXIÁL Kft. ügyvezető igazgatója jelentette be. Az ellátási láncok megszakadtak, emiatt a szállítási határidők hónapokkal, sőt évekkel kitolódtak. Gyakori látvány még ma is a gazdaságokban az, hogy rengeteg gép áll félig készen a telephelyeken. -A gépgyártás során előnyt élveznek azok a megoldások, amelyek a talaj nedvességtartalmának a megőrzésére törekednek. Sokan helytelenül az erőgépek cseréjével kezdik mindezt, pedig a talajra gyakorolt hatás elsősorban a munkagépektől várható, ezért először a talajviszonyoknak, táblaméreteknek és növénykultúráknak megfelelő munkagépet kellene választani, s utána jöhet a traktor –összegezte Pintér Zsolt, aki felhívta arra is a figyelmet, hogy még mindig sok az osztatlan közös tulajdon, és a földtulajdonosok nem feltétlenül kötnek már 15-20 évre bérleti szerződést – általában 5 évre változott ez az idő –, ezért a bérlőknek nem szabad figyelmen kívül hagyni a változásokat és gyorsan kellene azokra reagálni.

Gyökös Barna, a FarmGép tulajdonosa megerősítette: nagy a beruházási kedv a korábban megjelent precíziós pályázatoknak köszönhetően, ezért próbálják az igényeket nyomon követni, valamint a kellő tudást is átadni a gazdálkodóknak. Talajmintavételezés, hozamtérképezés, drónos felmérés. Ezek kellenek többek között ahhoz, hogy a gépek teljesítsék a precíziós követelményeket, ezért a célzott kijuttatásnak és a költséghatékonyságnak nagy szerepe lesz a jövőben. A legtöbb precíziós technológiát alkalmazó gazdaság ma már olyan vezérlő elektronikákat használ, amelyek a piacon lévő, jelenleg legjobbnak tartott rendszerek közé sorolhatók. Egyik fontos ismertetőjük, hogy – habár folyamatosan jelennek meg új, innovatív megoldások – mégis minden igénynek megfelelnek.

TALENTIS AGRO – Kommunikáció