Jövőre pályázati bőséggel számol a bankszektor

Az idei esztendő sem kedvezett a növénytermesztőknek, ennek ellenére elmaradtak a tömeges gazdaságfelszámolások és csődeljárások. Igazán az állattenyésztők örülhetnek az alacsony takarmányáraknak, ezért több évtized után végre elmondhatják, hogy ez az ő évük lesz. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az ágazatban dolgozók helyzete javult jelentősen, hanem a szántóföldi növénytermesztés eredménye romlott látványosan az elmúlt két évben. Az MBH Bank szakértője szerint már több jel utal arra, hogy közeleg a pályázati bőség, ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy ezentúl változtatni kell a gazdálkodás eddigi megszokott gyakorlatain. 

Tavaly ezer milliárd forintos aszálykár sújtotta a mezőgazdaságot, ebben az évben pedig a tőzsdei termékek – gabona, kukorica, olajos növények – ára esett vissza egy évekkel korábbi szintre, miközben a termelési költségek jelentős növekedésnek indultak. A kettő közötti különbözet pedig azt jelentette, hogy kevés volt a jövedelem az egy hektárról betakarított mennyiség után. Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint felmerül a kérdés, hogy tartósan életképes-e a szántóföldi növénytermesztés évtizedes, klasszikus berendezkedése. Hozzátette: a négy ismert alapnövénnyel, vagyis a búzával, repcével, kukoricával és napraforgóval jó, közepes színvonalat megcélozva nincs értelme semmilyen erőfeszítésnek, mert ezeknek a jövedelmezősége kétséges. Az intenzívebb termelés, a magasabb termésátlag, a költségek csökkentése és az alternatív növények megjelenése hozhat biztos bevételt. 

-Nem egyenlőek a feltételek számunkra a nemzetközi piacokon: a kukorica termőterülete a tavalyi aszályt követően 250 ezer hektárral csökkent, a búzáé stabilizálódott az egymillió hektárral, de már nem beszélhetünk olyan biztos értékesítésről, mint korábban. Bár a minőségi alapanyagok előállítására továbbra is képesek vagyunk, ennek ellenére olyan erős hátterű szereplőkkel állunk szemben, akik nálunk sokkal hatékonyabban termelnek. Az egyenlőtlen feltételek miatt a verseny nem kiegyensúlyozotorrekt a magyar termelők számára, de ezen a piacon kell továbbra is boldogulnunk. Alternatív, piaci viszonyokat követő vetésszerkezetre van ezért szükség, de változtatni kell az agrotechnikán is, többek között a talaj vízháztartásának megóvásával – hangsúlyozta  Hollósi Dávid. 

A különböző alternatív növények közé tartozó cirok, köles, szója irányába van némi elmozdulás, de elsősorban csak a fejlettebb gazdaságok részéről. A tömegtermékeket előállító gazdaságokat egyelőre nem ez a szerkezetváltás foglalkoztatja, hanem a gazdaságuk fenntartása. Egy hektár termelési költsége idén magasabb volt, mint amennyi hozamot abból realizálni lehetett. Ezeket a kiadásokat a bankszektor és az integrátorok előre megfinanszírozták, viszont a hitelek visszafizetése nehezebben halad a magas termelési költségek miatt. Hollósi Dávid szerint a gazdák mindent megtesznek azért, hogy újra és újra hitelképessé váljanak.  

-Ilyen magas kamatszínvonal mellett nehéz versenyképes támogatáshoz jutni: az integrátorcégek például havonta átlagosan két százalékért finanszírozták a termelést, ami egy gazdasági évben összeszámolva 18 százalékos terhet jelent. Azt is fontos tudni, hogy ezek az integrátorok banki háttérrel teremtik elő ezt az összeget, amelynek a terheit tovább hárítják a termelő felé. Ezért lehet mentőöv a gazdálkodóknak az Agrár Széchenyi Kártya 4-5 százalékon elérhető kamattámogatott hitele, amelyre már most óriási az érdeklődés. Ennek a lebonyolításában az MBH Bank piacvezető a 81 százalékos részesedésével. A 12 500 Agrár Széchenyi Kártyával rendelkező ügyfélből 10 ezer a mi bankunknál található, ezért a kedvezményes forrás miatt nagy forgalomra számítunk –összegezte az ügyvezető igazgató.  

Tömeges bedőlésekről és csődökről nem érkeztek információk a bankholdinghoz, ami egyértelműen jó hír a következő évre nézve. A mögöttünk hagyott két esztendő után ezért jó esély van arra, hogy az ágazat visszanyeri a pozícióját. Ehhez a piacnak és a gazdálkodói szemléletnek is változnia kell. Hollósi Dávid úgy véli, mostantól szakítani kell azzal a gondolkodással, hogy „ha bármilyen rosszul csinálom, akkor is lesz jó eredmény”.  

A Közös Agrárpolitika pályázati csomagjai is megnyílhatnak jövőre, erre utaló jelek már vannak. Sok szakértő dolgozik eközben azért, hogy legyen a programnak egy olyan kamattámogatott eleme, amelyben a vissza nem térítendő támogatás mellett megjelenhet ik egy tíz százalékos hitelkamat támogatás. A csökkenő kamatszínvonal mellett a vidékfejlesztési pályázatok ezzel a konstrukcióval sokkal hatékonyabban megvalósíthatók lehetnek.