Jó elővetemény és aszálykerülő – exportra is jut az étkezési mákból

Magyarországon az ipari mák termesztése jelentősen visszaszorult: ma már a vetésterület mintegy 95 százalékán étkezési mákot termesztenek. Ez a terület az utóbbi években folyamatosan növekszik, a tavalyi adatok szerint 14 ezer hektár volt, ami meghaladja a tíz éves átlagot. Voltak olyan évek – mint például a 2020-as –, amikor a 3-4 ezer hektárig is lecsökkent a vetésterület. Ez most egy egyértelműen növekvő tendencia, ami elért egy határhoz is.

A mák egy olyan szántóföldi kultúra, ahol szükség van a vetésforgóra. Egy olyan előveteményről beszélünk, amit korán lehet betakarítani és jó állapotban hagyja a talajt, rendszeresen lehet használni gyomirtót, és utána könnyen lehet második őszi gabonát vetni. Ezek a száraz évek arra késztetik a gazdálkodókat, hogy viszonylag rövidebb tenyész idejű növényekben gondolkodjanak: a mák egy ilyen, hiszen július végére betakarítható és a nyár második felében kialakuló szárazság nem tudja veszélyeztetni a termést, mint a később beérő növénynél.

A hazai vetésterület nagyjából 15 ezer hektárnál érheti el a plafont, a megtermelt mák 95 százaléka őszi vetésű, ami kevésbé kiszolgáltatott az időjárási szélsőségeknek. A hazai termés bőven fedezi a fogyasztást, így exportra is jelentős mennyiség juthat. Nem csak Európára kell gondolni, hanem Indiára, vagy Törökországra, ahol elég nagy a felvevő piaca az étkezési máknak. Ennél a növénynél is fontos az öntözési háttér, mert akinek ez nem áll rendelkezésre, annak nem érdemes új belépőként gondolkodni a máktermesztésben.

A somogyvári Gyenis Agro Cégcsoport évek óta foglalkozik étkezési mák termesztésével, a növényt pedig fel is dolgozzák és értékesítik. Gyenis Roland ügyvezető azt mondta, hogy az őszi vetésű máknál nem volt akkora aszály, mert korábban lett betakarítva és elkerülte az aszályos időszakot. Végül közepes termést sikerült betakarítani, ami 1 tonna körüli termésátlagot jelent. Idén 50 hektárról arattak és a következő vetésforgóban már megduplázzák a területét, mert elindultak a feldolgozás irányába és a csomagolási technológia váltással nagyobb piacokra szeretnének bekerülni, ami miatt a kapacitást ki kell bővíteni.

Általánosságban az a tapasztalat, hogy sokan hagytak fel a termesztésével az elmúlt évtizedekben, azonban még páran foglalkoznak mákkal Magyarországon. A kereslete igen kedvező, bár a magyar termelőknek nehéz versenybe szállniuk a szlovák és a török importmák nyomott árával. A máktermesztés munka- és költségigényes, ami meglátszik az árszintjén is.

A manapság Magyarországon termelt mák ízintenzitásban és olajtartalomban elmarad a XX. században termesztett hazai fajtáktól. Ennek az az oka, hogy az unió szigorú szabályokhoz köti a máktermesztést, hiszen a belőle kinyerhető ópium önmagában veszélyes kábítószer, ráadásul abból készül a heroin is. Ezért az EU bejelentéskötelessé tette a mák termesztését, valamint az államszövetség területén kizárólag olyan mákot lehet vetni, melyből csak csökkentett mennyiségű ópium nyerhető ki.