Jó állapotban vannak a gyümölcsösök, de a fagy még közbeszólhat

Ahogy közeledünk az áprilishoz, úgy erősödik a gyümölcstermesztők félelme a tavaszi fagyok miatt az egész országban. Azon belül is leginkább a korán virágzó kajszi és őszibarack ültetvényeket fenyegeti ilyen veszély. Rossz hír, hogy vannak olyan típusú fagyok, amelyek ellen semmilyen módszer nincs: ezek azok, amelyek 10-15 km/h szélmozgással járnak és szárított fagynak nevezik. Ezekkel szemben sem légkeveréssel, sem hőtermeléssel, sem pedig fagyvédelmi öntözéssel nem lehet védekezni.

Kajszi és őszibarackot összesen ötezer hektáron termesztenek az országban, amelyből 2800 hektár a kajszi, az őszi pedig 2300 hektár. Ez a 70 ezer hektáros gyümölcstermő területünknek a 8 százaléka. A teljes gyümölcstermő felületünknek a 10 százalékán alkalmaznak hatékony fagyvédelmi technológiát, ami nagyon kevés. Pedig több tízezer hektáron védekeznek a gazdák akkor, amikor jön egy erősebb lehűlés, de igazán hatékony eszköz nagyjából csak ezen a tízezer hektáron lehet.

Ha visszaemlékszünk a tavalyi évre, akkor az évszázad legsúlyosabb veszteségét okozták a tavaszi fagykárok és 50-90 százalék között alakult a hozamveszteség a hazai szőlő- és gyümölcsültetvényben. Azóta egyértelmű, hogy megoldást kell találni a korszerű fagyvédelemre, ami a termelők megélhetését biztosítja. A csapadékos télnek köszönhetően most jó állapotban várják a tavaszt a dél-alföldi gyümölcsültetvények, a mély nyugalmi állapotból semmilyen időjárási körülmény nem zökkentette ki a fákat úgy, mint a korábbi években. Ez kedvező lehet a következő hetekre, hónapokra nézve. A fagykár elhárítási rendszereket azonban bármikor azonnal bevethető állapotba kell hozni.

A legjobb módszer az lehet a szakemberek szerint, ha a légkeveréses módszereket ültetvényfűtéssel kombináljuk, mert a szélgépek alacsony üzemeltetési költséggel működtethetők, a beruházási költségük magas, de arra van 60-70 százalékos intenzitású beruházási támogatás. Ezek után például a mínusz 2 fokos fagy ellen még lehet légkeveréssel védekezni.

Most már más gyümölcstermesztők is foglalkoznak a fagyvédelem kérdésével, tehát előre terveznek. A lehetőségek óriásiak és csak a pénzügyi mozgástér szab határt mindennek, ám csak a betakarítás után kapunk arra választ, hogy ezt az erőfeszítést a végén megfizeti-e a piac. Amikor egy fagykáros évünk van, akkor csökken a kínálat és emelkedik az ár, de a végén minden a pénzről szól, ezért aki 5-10 év múlva is gyümölcsöt szeretne termeszteni, annak a védekezés maradt az egyetlen irány. De azt is tudni kell, hogy a túl gyakori szárított fagy ellen nem lehet mit tenni.