Így védik a hőstressz ellen a Talentis Agro Zrt. tejelő tehenészetét

Az ország legnagyobb tejelő szarvasmarha állományát is nehéz helyzet elé állítja az a hőstressz, amely évek óta már nem napokig, hanem hetekig tart. A Talentis Agro Zrt. mintegy 9 ezres létszámában is visszaköszön a termelési szint csökkenése, de a szakemberek mindent megtesznek azért, hogy ez az arány 10 százalék fölé ne emelkedjen. Országszerte egyelőre nem megoldható a szarvasmarhatartásban és a tejelő tehenészetekben a teljesen klimatizált istállók építése, de arra vannak módszerek, hogy a tartási körülmények elfogadhatók legyenek az állatok számára akár hetekig is. Ilyen például az istállók tetőszerkezetének szigetelése, a szellőzés biztosítása, valamint a párásítás.

Az emberekhez hasonlóan más az étvágya ilyenkor a haszonállatoknak is, de az automatikus etetőrendszer többszöri kínálására jobban elfogadják a takarmányt, amelynek köszönhetően nem esik vissza jelentősen a tejtermelés volumene. Ehhez megfelelő oxigénmennyiségre és belmagasságra, jó szigetelésre, valamint párakapukra, vízágyakra és automata trágyaszállítókra, takarmányozókra van szükség. Mivel nem az idei nyár az első ilyen, ami kihívás elé állítja a tenyésztőket, ezért már hosszú évek óta felkészülten kell ezt az időszakot várniuk.

A hagyományos istállókban akár 20 százalékkal is visszaeshet a termelés volumene, az új istállókban ez csak 5 százalékra tehető a kíméletes tartási körülmények miatt. A folyamatos kánikula nem csak az emberi, hanem az állati szervezetet is megviseli: ha a napi átlaghőmérséklet 25 fok fölé megy, akkor már hőstresszről lehet beszélni. Legyengül az immunrendszer, a szaporodásuk sem úgy működik, ezáltal kevesebb tejet adnak, vagyis hősokk érheti őket.

Az állattenyésztésben dolgozó szakemberek szerint nem csak embert, hanem haszonállatot próbára tevő időszak ez a mostani, sőt még jobban megviseli őket, hiszen a genetikai állományuk távoli kontinensről származik, de legalábbis hűvösebb tájakról érkeztek Európába. Ezért ma már minden olyan elemmel rendelkezik egy korszerű istálló, amely segíti a megfelelő komfortérzetüket.

Ilyen a párakapu és a frekvenciaváltós ventilátor. A tápanyag gazdálkodásban is változást igényel a hőség, ezért az emészthető rosthányadot növelni kell. Mivel kisebb az étvágyuk, így kevesebb tápanyagot vesznek fel, viszont abban a kevesebb tápanyagban koncentráltabb legyen jelen a fehérjetartalom. Fehérjében gazdag szilázst és szenázst, valamint nedvesebb takarmányokat érdemes adni az állatoknak.

A vízutánpótlás is nagyon fontos: naponta akár 70-80 litert is képesek meginni, ezért a megfelelő vízfelszínt mindenképpen biztosítani kell a számukra. Az általánosan előírt állatonkénti 7 centiméteres felülethez képest másfélszer annyi lenne az ideális, hogy ne kelljen sokat várniuk a vízre, mert ilyenkor a szokásosnál többször megjelennek az itatónál.

A NÉBIH szerint is fontos a bőséges vízellátás. A zárt térben tartott állatok – mint például a nyulak vagy a csirkék – jóléte nagyban függ az automatikus szellőztető berendezésektől. Ha ezeknek a gépeknek bármilyen meghibásodása lenne, azonnal meg kell javítani. Olyan berendezéssel kell ellátni ezeket a rendszereket, amely meghibásodás esetén azonnal riaszt. Azoknak az állatoknak, amelyeket kifutóval rendelkező ólban tartanak, biztosítani kell az árnyékos területet is. A sertések például enélkül könnyen leégnek a tűző napon.

Ha hőség idején kell szállítani bármilyen haszonállatot, érdemes éjszaka vagy kora hajnalban indulni, ez kevésbé viseli meg az állatok szervezetét. A nyolc órát meghaladó utaztatás kizárólag speciális állatszállító járművel engedélyezett, aminek többek között van megfelelő légcsere-rendszere és az ivóvízellátás is biztosított benne.