Így bizonyítanak az aszályos környezetben nemesített fajták

Most van az őszi kalászos vetőmagok vásárlásának a csúcs időszaka és ez alapján már látható, hogy folyamatosan növekszik majd a vetésterület, sőt egyes előrejelzések szerint akár a másfél millió hektár sem elérhetetlen a kalászosok tekintetében. Egyértelműen a búza, az árpa, a zab, a rozs és a tritikálé vetőmag a legnépszerűbb. Nyilván nem lehet átállítani egy gazdaságot teljesen kalászosokra, tehát meg kell találni a tavaszi kapásnövények alternatíváját, ezért szóba jöhetnek továbbra is a szárazságtűrő növények, az apró magvak. Ezek közül a cirok a legnagyobb beszédtéma, bár lényegesen nem növekedett a cirok termőterülete az elmúlt években. A számokról és a várható változásokról kérdeztük Tóth Tibort, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját.

A szakember szerint a jövő évi vetésszerkezetben jelentős átrendeződés lesz az újabb aszályos évet követően, a termésbecslések alapján a kukoricánál 5,3 tonna várható hektáronként, ami jelentős mértékben elmarad a korábbi évek átlagától. Mint mondta: Zala megyében 7,7 tonna, Békésben 1,8 tonna kukorica termett hektáronként, tehát nagy a különbség az országrészek között. A Dél-Alföldön 3,5 tonna az átlag, ezért felmerül a kérdés, hogy gazdaságosan hogyan tudunk kukoricát termelni a későbbiekben.

Vannak olyan növényi kultúrák, amelyek kiállták az időjárás viszontagságait – ilyenek a kalászosok -, ezért az 5,5 tonna nem nevezhető rossznak, sőt voltak kimondottan jól teljesítő térségek, de a kevésbé jókról sem lehet azt állítani, hogy azok hatására a gazdáknak le kellett volna nullázniuk a termelését.

-Tudatosan oda kell figyelni az agrotechnológiára, a tápanyag utánpótlásra, a vízmegtartásra és a fajtaválasztásra. Ezek a lehetőségek állnak rendelkezésre, de vannak szerencsésebb területek, ahol az öntözési háttér is biztosított, viszont ha abból indulunk ki, hogy ez nem áll rendelkezésre, akkor nagyon tudatos gazdálkodással lehet enyhíteni és tompítani ezeket a kockázatokat, amit az aszály okoz napjainkban -összegezte Tóth Tibor.

Felére csökkent a kukoricatermés
A Nyugat-Dunántúlon még érdemes termeszteni a kukoricát, de felmerül a kérdés, hogy meddig, ugyanis húzódik feljebb és feljebb az aszály. Megfigyelhető, hogy Németországban és Lengyelországban is termesztenek kukoricát, pedig korábban ennek nem voltak hagyományai ezekben az országokban. Idehaza nem csak a területe, hanem a hozam és az összes kibocsátás is csökken, holott 7-8 millió tonna kukoricáról is beszélhettünk éves szinten, ami most éppen meghaladja a 4 millió tonnát és ez jelentős csökkenés.

Hazai fajták, kísérletek, vásárlási preferenciák
A nemesítőket komoly kihívás elé állította ez a helyzet, ezért egyértelműen az aszálytűrő fajták nemesítése a legfontosabb – folytatja Tóth Tibor. Ezek csak bizonyos határig működnek, mert a fajta önmagában nem pótolja az agrotechnikát, a vízmegtartást, de a magyar kalászos fajták kiállják az időjárási nehézségeket és jók a terméshozamok, tehát a hazai fajták nincsenek hátrányban a külföldiekkel szemben.

-Nyilván a külföldiek is szép termést hoznak, de mivel mi régóta aszályos környezetben nemesítünk Szegeden, ezért ennek most láthatók az előnyei az eladásban, hiszen a kalászos termékeinket szép számban tudjuk forgalmazni és ez nem csak a terület nagyságából, hanem a versenyképességből adódóan is látható. Összességében nincs könnyű helyzetben ma egy nemesítő, ha versenyképes fajtát szeretne nemesíteni, hiszen az aszály mindenhol kopogtat -mondta a Gabonakutató ügyvezető igazgatója.