Idén is kiváló a minősége a kecskeméti paradicsomlének

A héten kezdődött az országszerte ismert paradicsomlé értékesítése Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézet telephelyén. A törzsvásárlók ilyenkor már hetekkel előtte hívják a ZKI telefonszámát és érdeklődnek a részletekről, az intézet pedig a közkedvelt és népszerű felületeken teszi közzé az alapvető információkat, vagyis azt, hogy mikor jöhetnek a vásárlók. Mint kiderült, szeptember 10-ig biztosan mindenkinek jut paradicsomlé.

A feldolgozott paradicsom története nem csak érdekes, hanem hosszú évtizedekkel ezelőtt kezdődött. Laczkó Róbert, a ZKI Zrt. vezérigazgatója azzal kezdi a beszélgetésünket, hogy az intézet több, mint nyolcvan éve foglalkozik zöldségfajták nemesítésével és forgalmazásával. A paradicsomlé tulajdonképpen a paradicsomvetőmag előállításának a mellékterméke, ugyanis sok évtizeddel ezelőtt a vásárlók és háziasszonyok részéről nagy igény mutatkozott erre a termékre, amivel megspórolható a paradicsom megvásárlása és passzírozása. A kecskeméti paradicsomlé száz százalékban paradicsomot tartalmaz, hazai előállítású és tartósítószermentes – ez tette országszerte népszerűvé.

-Ma már megfordult az arány, mert inkább a lé vált a főtermékké és a vetőmag a melléktermékké, hiszen a vetőmagforgalmazás már nem akkora volumenű, mint maga a lé értékesítése -foglalta össze a vezérigazgató, majd hozzátette: a rendszerváltás előtti évekre nyúlik vissza ennek a története, ugyanis a paradicsomüzem is hatvan évvel ezelőtt kezdte meg a működését. Annak idején a paradicsom nemesítés volt a fő erőssége a zöldségkutató intézetnek és ezért is volt ez egy kiemelt profilja a vállalatnak. 

A régi gépsor látványa amolyan múltidézéssel is felér. Elsőre sokan azt hihetik, hogy ez a múzeumi darab azért van ott, hogy egy szakember az intézetben megmutassa, hogy annak idején hogyan dolgoztak itt az emberek. Valójában azonban ez a gépsor mind a mai napig működik: ezen keresztül történik a mosás, a válogatás és természetesen csak egészséges, érett bogyó kerülhet feldolgozásra, majd ezt követően egy speciális gép segítségével kinyerik a vetőmagot a bogyóból, leválasztják a héját és a paradicsom húsát felfőzik, levesítik és értékesítik.

Az idei év sajátossága a hosszan tartó nagy meleg, ami miatt kevesebb a paradicsom létartalma és ennek eredményeként jó sűrű lesz a paradicsomlé. Aki házikertben is próbálkozott paradicsom termesztésével, az is tapasztalhatja a paradicsomon ezt a változást. A zöldségtermesztés is felvette a küzdelmet a klímaváltozással és ma már öntözés nélkül elképzelhetetlen ennek az ágazatnak is a jövője, de még így megnehezíti a rendkívüli meleg és a légköri aszály a termelők és a kertészek feladatait.

Laczkó Róbert elmondta azt is, hogy az öntözés szükséges a paradicsom termesztése során, de különbséget kell tenni az étkezési és az ipari között: előbbinek a termesztése az üvegházakba húzódott vissza, a növényházak pedig annyiból jobbak, hogy szabályozott körülmények között folyhat a termelés az egész évben. „A zárt termesztő felületeken könnyebb, biztonságosabb a termelés, de drágább is. Az ipari paradicsom pedig a klasszikus szabadföldi termesztésben történik, amiből a levet állítjuk elő. A hőkupolával és a 40 fokos hőmérséklettel szemben nagyon nehéz ilyenkor a védekezés, mert a növény hiába szív magába valamennyi nedvességet a gyökerein keresztül, ha a nagy kipárolgás és a légköri aszály miatt ez nem tud hasznosulni. Emiatt csak a lombozattal fedett részeken tud fejlődni a bogyó, amit kevésbé ér az erős napsugárzás – ez ellen nagyon nehéz a védekezés”.

A kutatóintézet vezetője végül néhány hasznos információt is elmondott azoknak, akik a hírös városból szerzik be a paradicsomlét. Ami a legfontosabb, hogy hozott edénybe történik a kitöltés, de ezt egyébként már jól tudják a visszatérő vásárlók. Várhatóan szeptember 10-ig tervezik az értékesítést, ami erősen függ az időjárástól és a paradicsom mennyiségétől, amiből bőven akad, mert legalább 250 tonna paradicsom feldolgozását tervezik és ebből 170 ezer liter paradicsomlét szeretnének eladni.