Honnan lesz elegendő körbála a téli takarmány biztosításához?

A kaszálók és a legelők teljesen felsültek, ezért most az erdők szélén és a vízjárta területeken igyekeznek a gazdák kihasználni a megmaradt legeltetési lehetőségeket, mert amúgy a nádat és a csalánt eszik az állatok. A gazdák szeretnék elkerülni a túlzott legeltetést, ezért esténként pótolják a kieső mennyiséget, de október elejéig tervezik a szabadtartást, utána pedig csak a téli takarmánybázis marad.

Nincs olyan év, amihez hasonlítani lehetne a mostanit, de nem csak az aszály, hanem a sok más rendellenesség miatt. A gazdák ezért igyekeznek az utolsó pillanatig az állományukat a földeken tartani, de ez sem oldja meg a gondokat, mert némelyik helyen akár ezer bála rétiszéna is hiányzik, amit különböző megoldásokkal próbálnak helyettesíteni és pótolni. Még hiányzik a körbála a téli etetés biztosításához Észak-Magyarországon, ahol nagyobb szálastakarmányt biztosító területeket vonnak be ennek a megteremtéséhez, mert például az előző évi abraktakarmányt már felhasználták, ezért a takarmánykukorica silózásával pótolják a kieső mennyiséget.

Az aratás után a jobb fekvésű táblákon a kukorica kórót bálázzák be, de ahol korábban tíz bálát sikerült készíteni egy hektáron, ott most jó, ha egyet. Emiatt állománybővítésben egyre kevesebben gondolkodnak és csak a kitartók terveznek előre úgy, hogy nem számolják fel a telepeiket. Az országban tehát alig termett takarmány a szarvasmarhák etetésére és például a kukoricából hiába silóznak le háromszor akkora területet, mert a mennyisége és a minősége is messze elmarad a sokéves átlagtól, a 20-30 ezer forintos bálák pedig a hosszú szállítás után akár 40 ezer forintba is kerülhetnek.

Még július elején számoltunk be arról, hogy megjelentek azok az ügyeskedők és haszonlesők, akik a kiszolgáltatott gazdákon szeretnének keresni. Ők azok, akik üzletet csinálnak a másik kárából úgy, hogy megvásárolják a Nyugat-Dunántúlon a takarmányt és egy komolyabb haszonnal tovább értékesítik Észak-Magyarországon. Azt ígérik, hogy biztosítják a szállítási feltételeket, amelyekkel a gazdák nem rendelkeznek. A kamarai szakértők szerint ezért nem árt a körültekintés és az óvatosság. Intő jel a jövőre nézve az, hogy tovább csökkent az állatlétszám és annyival kevesebb szénával kell gazdálkodni a nyugati gazdáknak is.