Hihetetlen: már ennyi csapadék hiányzik a földekből
2012 óta nem volt arra példa, hogy az év első kilenc hónapjában 350 milliméter alatt maradt az országosan lehullott átlagos csapadék. Ilyen tehát legutóbb 13 éve történt, sőt még a 2022-es nagy aszály idején is csak nyáron volt óriási vízhiány, de most az Alföldön vannak olyan helyek, ahol a 250 millimétert sem haladta meg az eddig lehullott csapadék mennyisége januártól szeptemberig.
Mint ismert, Magyarországon nagyságrendileg 600 milliméter körül van az éves átlag csapadék: az utolsó, jónak nevezhető hónapunk – víz szempontjából – a március volt, amikor 70-80 százalékkal több eső hullott, mint az elmúlt öt év átlagát, ha vesszük. Összességében országos átlagban 120-130 milliméter csapadék hiányzik, ami óriási szám és ha a híradásokat megnézzük, akkor a dunai áruforgalomban is fennakadások vannak, a Balatonon 66 centis az átlagos vízszint, ami volt már alacsonyabb is, tehát a déli parton vannak olyan helyek, ahol gyalog lehet járni a víz nélküli mederben.
Vitafort szakmai nap: középpontban a víz
A víz hiánya kritikus szintre lépett -erről is szó esett a Vitafort Zrt. szakmai napján, ahol a szakemberek arra figyelmeztettek, hogy az elmúlt 5 év átlagát alapul véve át kell gondolni a növénytermesztést, hiszen ha az elmúlt tíz évre visszatekintünk, akkor a termesztés szempontjából az árpánál 10-15 százalékos termésátlag növekedés van, a búzánál 10 százalékos a növekedés, a tavaszi vetésűeknél – a napraforgónál – 14 százalékkal kevesebb az egy hektárra jutó termésátlag, mint az elmúlt tíz év átlagában. A kukoricánál 37 százalékos a csökkenés, tehát már nem mondhatjuk el Európán belül, hogy kukoricából komoly export potenciálunk van, hiszen már régen nincs az az időszak, amikor 8 millió tonnányi termésünk volt. Idén a kukorica betakarítása majdnem a felénél jár és országos viszonylatban 4,3 tonna hektáronkénti termés várható a 7-8 tonna helyett.
Kevesebb eső, több elfogyasztott ivóvíz
Kulik Zoltán a dabasi rendezvényen azt nyilatkozta: a betakarítás szempontjából 3,3 millió tonnánál nagyobb kukorica nagyságrend nem várható, ezért a víz a legfontosabb a Kárpát-medencében, hiszen a globális vízlábnyom mind a 8 milliárd embernél naponta 1 főre vonatkoztatva 3800 liter víz, vagyis ennyit fogyasztunk el – ez a mennyiség 40 százalékkal magasabb most, mint tíz évvel ezelőtt. Tehát nem csak a kevesebb csapadékkal van problémánk, hanem a kétszer annyi elfogyasztott víz.
Ha nincs vízutánpótlás, mi a teendő?
Magyarországon 3 százaléknál nem több az öntözhető terület nagysága, s habár 5 százalék öntözhető lenne, erre sok pályázati lehetőség is van. A minimális igény a 10-12 százalék lehetne, ehhez azonban meg kell háromszorozni az öntözhető területeket. A vezérigazgató, agrárpiaci szakértő szerint a vízmegtartás szempontjából nagyon fontos a talajgazdálkodás, vagyis a mélyszántás elhagyása és minden olyan agrotechnológia, ami a víz zárását jelenti és nem az elpárologtatását. Hozzátette: „a Dél-Alföldön lassan elfelejthetjük a kukorica termesztését, hiszen az elmúlt négy évben ez a második, harmadik évünk, amely aszályos. Tíz évvel ezelőtt a hazai takarmányipar kétmillió tonna kukoricát használt fel, ez idén 1 millió tonna lesz, tehát megfeleződött a kukorica az árpa, a búza és a cirok javára.
Bár az elején utaltunk rá, hogy Magyarországon nagyságrendileg 600 milliméter körül van az éves átlag csapadék, de az előrejelzés alapján továbbra is száraz idő várható és idén 500 milliméter lehet az éves csapadékmennyiség a megszokotthoz képest. Ez már az őszi munkákat és a jövő esztendőt is befolyásolja, tehát már most, október közepén nem jók a termesztési kilátások.