Gyenge termést hozott az akác és a repce virágzása a méhészeknek

Ha rügypattanáskor éri a mínusz az akácfákat, akkor abból már nem lesz termés, de másodvirágzás még lehet, ami viszont már nem mézel, vagy csak minimálisan. Az akác ugyanis nem akkor fagy el, amikor a virágokat látjuk a fán, hanem abban az esetben, ha a virágok lefelé csüngenek. Az ország több pontján – például az Alföldön és Észak-Magyarországon – ezt tapasztalták a méhészek, amikor a fagy hatására megfeketedtek a fák. Ezeken a helyeken nem kell elővenni a pergetőt.

A mínusz 16 fokos tél elvileg nem okozott gondot a méhek áttelelésének, mert az atkák gyérítésében fontos a tartós hideg, viszont februárban méhpusztulásokról érkeztek hírek az ország különböző pontjairól. A tavasz is nagyon rapszodikus volt, hiszen egyik pillanatról a másikra köszöntött be a jó idő, amelynek hatására a méhek is fejlődésnek indultak, miközben három alkalommal megjelentek a fagyok.

A repcével is gondok voltak, mert országszerte nagyon lecsökkent a vetésterülete és idén az aszály miatt olyan országrészekben is gyenge volt a virágzás, ahol eddig mindig bízni lehetett a jó termésben. A csapadékhiány miatt a repce hamar elvirágzott és nektárt is nagyon keveset adott. A pergetések eredménye az lett, hogy inkább gyümölcsös jelleget hordoz a repce, nem pedig a megszokott fehér színű állagot. A mennyiség csak közepesnek nevezhető.

Az akác virágzásakor hűvös és szeles volt az időjárás és csak az esőnek örülhettek a méhészek, az akác viszont az ilyen időben nem mézel. Tavaly csak a Nyugat-Dunántúlon volt olyan akácvirágzás, amelyből elegendő méz alapanyagot sikerült előállítani, így az akácméz ára is emelkedett és jól sikerült az értékesítése. Több méhész éveken át ült a készletein és csak most sikerült ezeket eladni ezen az árszinten, viszont ha idén nem sikerült mézet készíteni, akkor nehéz helyzet állhat elő. Valamelyest emelkedett a méz ára, de nem akkora mértékben, ami az előállítását nyereségessé tenné.

Miközben az élelmiszerek ára emelkedett, a méz ára hat-hét éve nem változott sem a boltokban, sem a piacokon. Emiatt sokan abbahagyták a méhészkedést, vagy csökkentették az állományukat, mert nem kifizetődő a munka. A termelők ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy a gyümölcseink 70-80 százaléka a beporzásból ered, ezért ezek eltűnnek a polcról, ha nem történik meg a beporzás.