Folyamatosan növekszik a szója vetésterülete

Egyelőre nem fenyegeti semmilyen veszély a hazai, GMO-mentes szójatermés piaci kilátásait sem Európából, sem pedig Ukrajnából nézve. Az amerikai és brazil génmódosított szója azonban továbbra is mindenhol jelen van a termesztésben. Az egyre inkább öntözött hazai szója képes 5-6 tonna termésre is hektáronként, amivel egyértelműen versenyképesnek számít. Ha hozzátesszük, hogy elfogadható támogatást is kaphatnak érte a gazdálkodók, akkor ígéretes jövő elé néz. A szálas fehérjenövényért nem csak az alaptámogatás, hanem további 100 ezer forint is jár hektáronként.

A Talentis Agro Zrt. 500 hektáron termelt szóját ebben az évben és öntözött körülmények között 5,3 tonna felett volt a hektáronkénti termés, míg öntözetlen körülmények között a csapadéktól függött a hozam. A nyugati térségben az esőnek köszönhetően 3,3 tonnát takarítottak be, míg az ország más részein csak alig 1 tonnát. Ebből egyértelműen következik, hogy más növényekhez hasonlóan száraz körülmények között kockázatos szóját termeszteni, ellenkező esetben kifizetődő.

A holdingban úgy látják, hogy jövőre nagyobb területen is elképzelhető a szója termesztése, hiszen majdnem 7 ezer hektár az összes öntözött terület, amit a következő években tovább növelnek, ezért akár 1000 hektár szójában is gondolkodnak.

A szójáról érdemes tudni, hogy nagyon kifizetődő vetésforgóban termeszteni: Amerikában a nagyobb kukorica övezetekben a szója a váltónövénye. A Talentis Agro Zrt-ben is ezt tervezik. Az okok között az szerepel, hogy a szója – miután a pillangósok családjába tartozik -, ezért kiváló elővetemény, jó talajt és sok nitrogént hagy maga után, valamint jó és elfogadható ára van.

A növénytermesztési szakemberek szerint nem kell a toxintól tartani, mint a kukoricánál, ami ellen nem lehet védekezni. A kukoricamoly elleni permetezés leginkább a vegyszergyáraknak jövedelmező, s habár elpusztul a kukoricamoly, de az nem azt jelenti, hogy nem lesz rajta toxin. Ugyanakkor a csemegekukoricát permetezni kell, hiszen emberi fogyasztásra kerül, de az áru kukoricánál ennek nincs jelentősége.
 
Visszatérve a szójára: téves az a megállapítás, hogy csak a Dunántúl növénye, ugyanis ahol öntözni lehet, ott érdemes mellette dönteni, ugyanakkor 2 tonna alatt egyáltalán nem éri meg vele foglalkozni. Már korábban is írtunk arról, hogy akár 140-150 ezer hektáron is lehetne szóját termeszteni idehaza a jelenlegivel szemben, ami már jelentős növekedés lenne. Ehelyett az elmúlt években inkább visszaesett a vetésterülete, így tavaly már a 60 ezret sem értük el.

Az idén megint kezdtek érdeklődni a termelők a növény iránt. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy a gabonaféléknek az áresése nagyon látványos volt, ezért ha valaki elkezd számolni, akkor azt látja, hogy a tömegbúzától, vagy a kukoricától ezen a piacon nem lehet sokat remélni.

Akik kitartottak a nehézségek ellenére és eredményt értek el, azoknál komoly tudás halmozódott fel és vállalják az oktatást is. Ausztriában és Szlovákiában nagyobb hektárterületen termelik a szóját, de hiába jobbak az eredményeik, ők sem tudtak többet húsz évvel ezelőtt, mint mi. Tehát van remény a kitörésre.