Felfoghatatlan mennyiségű kukorica importjára szorul egész Európa

Október végéig, vagyis a kukorica betakarításának befejezéséig az import gondolatával óvatosan kell bánni, de utána beköszön a realitás, mert mindenképpen szükség lesz rá, vagy különben leáll a hazai feldolgozás. Ilyen helyzet még nem állt elő az országban. Közben a szarvasmarhatartó ágazatban tejpiaci válság van, a veszteség 40-50 forint literenként és nincs elég tömegtakarmány, a termésátlagok rosszak, a sertés felvásárlási ára újra 500 forint alá esett, ami 60-70 forintos veszteség kilogrammonként. A kilátásokról beszélgettünk Kulik Zoltán agrárpiaci szakértővel, a Vitafort Zrt. vezérigazgatójával.   

Ilyen kevés kukorica még soha nem termett, mert még 2022-ben is 2,4 millió tonnát takarítottak be, ezért a szakértő azt mondja, hogy szükség lesz az importra. A két meghatározó tavaszi vetésű növényünknél elkezdődött a betakarítás: az elmúlt két hónapban minden egyes héten azzal szembesültünk, hogy sorra romlottak az esélyek. A napraforgót extrém magas területen vetették a termelők, viszont a 780 ezer hektárról a 2 tonnát sem éri el a hektáronkénti termésátlag – ez már most látható a betakarítás kezdetén. Pedig ez a növény azért kiemelkedő Kulik Zoltán szerint, mert az európai termesztést tekintve az első három meghatározó ország között vagyunk.

-A kukorica vetésterülete a legutolsó adat szerint 590 ezer hektár volt, de ennyiről biztosan nem történik betakarítás, mert 100 ezer hektárt már lesilóztak, vagy úgy gondolták, hogy nincs értelme betakarítani, ezért 3 tonnánál nem lesz több az országos átlag hektáronként, s ha az 500 ezer hektárt megszorozzuk, akkor 1,5 millió tonnát takarítunk be -összegezte a Vitafort első embere, aki hozzátette: „a minőségről és a toxinról korai bármit is mondani, de amikor ilyen termések vannak, akkor ez utóbbival számolni kell mindenképpen”.

A takarmányipar 800 ezer tonna kukoricát használ fel, a három nagy feldolgozó pedig 2,4 millió tonnát. Ezeket összeadva 3,5 tonnáról beszélünk, ezért 2,5 tonna kukorica importjára sort kellene keríteni ahhoz, hogy a feldolgozó- és a takarmányipar is működni tudjon. Ez pedig logisztikailag lehetetlen, mert nincs tranzit potenciál, hiszen havonta 150 ezer tonna kukorica tudna bejönni az országba. Európában másfél hónappal ezelőtt 15-16 millió tonnás hiányt jeleztek előre és ilyen jellegű import igény hangzott el, ami ma már 25 millió tonna, tehát ennyi kukorica importjára lenne szükség az unió irányába, ami Dél-Amerikából, Brazíliából, vagy az USA-ból történhet. Most a kukorica ára 95 forint környékén van, s ha Dél-Amerikából hoznak be kontinensünkre, akkor versenyhátrányba kerülünk, mert Németországban, vagy Franciaországban olcsóbb lesz a kukorica, mint Magyarországon, ami óriási terhet jelenthet az állattartóknak.

„Ennek a 25 millió tonnának egy részét ki lehet váltani más növénnyel, mert ekkora import – ha nem is lehetetlen -, de óriási fejtörést okoz a megvalósítása, mert Brazílián kívül a szomszédos Ukrajnában 60 forint körüli kukorica árak vannak. Elkezdődött a matek és jelenleg a nagy ipari takarmánygyártók folyamatosan csökkentik a kukorica bedolgozási arányát: a baromfinál 15 százalékos limitről döntöttek, a sertésnél csak 10 százalékot tesznek a tápba, a marha esetében pedig teljesen próbálják kihagyni és más módon megoldani a keményítő, vagy pedig az energia pótlását, tehát a hazai 800 ezer tonnás igény 400 ezer tonnával csökkenthető”.

Kulik Zoltán az mondja, hogy minden a nagy kukoricafeldolgozóktól függ. Hiába 100 forintos az ár, a 3 tonnás termésnél a bevétel 300 ezer forint hektáronként, ami nagy veszteség, ezért a 100 forintos kukorica 10 milliárdos többletköltséget jelent a hazai állattartásnak, ezért a dilemma az, hogy honnan jöjjön, vagy ne jöjjön a kukorica.

Őszi árpát 350 ezer hektáron vetettek és egy tonnával elmarad a betakarítási eredmény az egy évvel ezelőttihez képest, hiszen akkor 4,5 tonnát takarítottak be átlagosan, ami azt jelenti, hogy 1,6 millió tonna árpa termett. Ez a mennyiség hasonló az előző évihez, viszont nem volt átmenő készlet és egész Európában is kevés az árpa és az ára 50 forint körül kezdődött, ami mostanra 72 forint, és ebben emelkedés is várható, hiszen Németországban az ára 80 forint fölött van, csak nem tud a Dunán keresztül eljutni exportra, ezért az árpa márciusra elfogy, tehát nem lesz piacképes árualap. Pedig az árpát keresik, mert a minősége és az ára is jó a többi kalászoshoz képest is, ezért akinek van még árpája, az még számolhat némi bevétel többlettel.

A kalászosok közül tehát az árpa van a legjobb helyzetben, szemben a búzával, amelynek vetésterülete hasonlít az előző évi 1 millió hektárhoz, viszont alig haladta meg a 4 tonnát, ami másfél tonnával kevesebb, mint az egy évvel ezelőtti állapot volt. Legutóbb 2022-ben volt ilyen gyenge termés, ami összesen 4,1 millió tonnát jelent országos szinten – ez 1,3 millió tonnával marad el az egy évvel ezelőttitől. Búza van elegendő a raktárban: az ára 75 forint körül alakul és annyiban más a pozíciója, hogy Romániában rekordtermés volt, tehát a közelségünkben van elérhető mennyiség.

Kulik Zoltán nem gondolja, hogy nagyságrendi árváltozás lenne, mert a búza fedezi a hazai igényeket, viszont 1 millió tonnával kevesebb jut exportra. A déli piacainkra gyorsan lecsaptak a románok, ezért a búzánkra nincs akkora kereslet, mint az árpára. Az elmúlt öt év leggyengébb terméséről beszélhetünk, amelynek közepes a minősége, viszont nem mondható kiemelkedőnek.