Fajtakínálat szárazságra és klímaváltozásra nemesítve

A Szegedi Gabonakutató tavaly ünnepelte századik születésnapját. Ez idő alatt 5 különböző néven működött és 19 igazgató vezette. Már hagyomány, hogy minden év júniusának első napjaiban őszi kalászos gabonabemutatót is rendeznek Kiszomborban. Ezt az utóbbi években az is indokolttá tette, hogy a koronavírus után egyre nehezebb volt megszólítani a gazdákat. Pedig a cél az, hogy összejöjjenek és együtt megismerjék az aktuális fajta kínálatát egy adott nemesítőháznak. Tóth Tibor a Szegedi Gabonakutató ügyvezető igazgatója az eseményt követően úgy vélte, hogy ezt az akadályt leküzdötték és egy minden szempontból kiváló rendezvényt tudtak tető alá hozni.

Több, mint 250 gazdát láttak vendégül, akik személyesen tudtak tájékozódni az aktuális tendenciákról és szakmai előadásokat hallgattak meg, akár a sütőipari elvárásokkal, akár a talajélet fontosságával kapcsolatban. Majd ezt követően személyesen győződtek meg a gabonakutató eddigi elismert fajtáiról. A legfontosabb, amire mindenki figyel, az a klímaváltozás és a szárazság, hiszen két nagyon nehéz aszályos éven vagyunk túl. Az ügyvezető igazgató szerint a megoldás ebben a helyzetben az ellenálló- és az alkalmazkodó képesség, valamint a holisztikus szemlélet lehet. 

Hozzátette: „nem lehet már sem az agrotechnikával, sem a kiváló inputanyag bevitellel, vagy épp a fajta választással sikert elérni, hanem gyakorlatilag minden tényezőre figyelni kell, ami a kezünkben van. Tehát értelemszerűen ilyen a talaj, a vetőmag, amiben nyilván mi tudunk segíteni a gazdáknak és az agrotechnikának is hatalmas jelentősége van. Ma minden az alkalmazkodó képességről és a sokkal rapszodikusabban lehulló és egyre kevesebb csapadéknak a megtartásáról szól”.

GK: a kukoricától a kölesig

Bár a Gabonakutatóról mindenkinek Szeged és a Dél-Alföld jut az eszébe, viszont a GK országos kitekintéssel rendelkezik. Összesen húsz kultúrát nemesítenek, vagy éppen forgalmaznak mind a mai napig. Tóth Tibor azt mondja, hogy a szegedi fajtáknak két előnye van: egyrészt a teljes fajta szortiment – a kukoricától kezdve a kalászosokon át egészen a kölesig, vagy épp a cirokig bezárólag – rendelkezésére áll a gazdák számára. Másrészt a szegedi nemesítők csapadékhiányos környezetben nemesítik a fajtákat, és ennek a most a következő időszakban egyre nagyobb jelentősége van, mert megállják a helyüket ezek a fajták. Amikor a négy alapvető növényünkről beszélünk: a kukoricáról, a búzáról, a napraforgóról és repcéről, akkor ezen a téren is várható valamilyen elmozdulás, kitörés a köles és a szója irányába. Ha visszatekintünk az elmúlt tíz évre, akkor 2015-ben a kukoricának a vetésterülete több mint 1,1 millió hektár volt – ez gyakorlatilag 2025-re lecsökkent 830 ezer hektárra. Amikor a napraforgó ugyanazon a szinten mozog a 746 ezer hektárjával, akkor folyamatosan átalakul a vetésszerkezet a nagy kultúrák tekintetében is.

-Ebben azt gondolom, hogy nincsen újdonság, de egyre fontosabb szerepet kapnak azok az alternatív kultúrák és fajták, amelyek korábban senkit nem készítette gondolkodásra. Valóban ilyen szárazságtűrő fajta a cirok, vagy a köles, valamint a gyógynövények, ami egy elmozdulás a változatosság felé.

200 milliárdról van szó

Száz év tapasztalat, hozzá a megfelelő hagyomány és tudomány. Erre minden bizonnyal lehet építeni, de a külföldi fajtákkal is számolni kell, amelyek miatt a gazdák érezhetnek különböző vonzódásokat, ami miatt esetleg a magyar fajtát háttérbe szorítják. Ma a magyar gazdák közel 200 milliárd forintot költenek vetőmagra és ez most már nagyrészt a külföldi versenytársak zsebében landol. Ez a GK-t a verseny felvételére és a verseny folytatására kötelezi. Tóth Tibortól azt kérdeztük, hogy a magyar gazdáknak miért fontos a magyar vetőmag választása. 

Ennek több oka is van -mondja: az első, hogy itt érzik jól magukat és erre a környezetre lettek nemesítve. Nyilván ez egy fontos tényező, mert ezért versenyképesek. Például a kalászosok tekintetében tavaly a Gabonakutató a mennyiségi teljesítményben dobogós helyet kapott, míg minőségi teljesítményben egy első helyezést hoztunk el egy sütőipari malmi búzánkkal. Tehát gyakorlatilag megállják a helyüket a szoros versenyben is. Például a legújabb hortobágyi fajtánk a versenytársaink mindegy 90%-át utasította maga mögé a közel 10 tonnás termésátlagával. Tehát ez nyilvánvalóan amellett szól, hogy a magyar nemesítők a magyar piacra, a magyar környezetre, a magyar adottságoknak megfelelően nemesítenek.

Ha filozófiailag közelítem meg, akkor aki a magyar fajtát, a magyar nemesítőházak termékeit választja, az amellett is dönt, hogy egy versenyképes genetikát választ, amellyel fenntartjuk a sokszínűséget és nem engedjük át minden szegmensben a külföldi versenytársak kezébe ezt az ágazatot.

Egy kézben a nemesítés és az értékesítés

Tóth Tibor végül arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes a magyar fajtákat választani és itt nem csak gabonakutató fajtáira, hanem minden olyan magyar nemesítőházra gondol, ahol a versenyképesség igenis bizonyítható és mérhető. „A Szegedi Gabonakutató abban különleges, hogy a nemesítés, a termelés, a feldolgozás és az értékesítés egy kézben van. Ez azért izgalmas, mert közvetlenül a termelőktől kapjuk a visszajelzést és az azonnal bekerül a nemesítői hálózatunkba. A nemesítés nagyon hosszú idő, akár 8-10 évet is magába foglalhat egy adott fajtának a nemesítése, a piacra juttatása, ugyanakkor ha azonnal megkapjuk a visszajelzést, azt azonnal be tudjuk tenni a nemesítői programunkban”.