Fagy után aszály: kettős szorításban a gyümölcsösök

Az aszály hatása nem csak a szántóföldeken, hanem a gyümölcsösökben is látszik. A talaj növényzetének májusban ideális esetben dúsnak kellene lennie, de az idén már tavasszal kiégtek. Víztakarékossági szempontból a legkedvezőbb megoldás a csepegtető öntözés lenne, ami nélkül már nem lehet létezni az ilyen gazdaságokban. Ezzel lehet valamelyest pótolni a növények vízigényét.

Bár az elmúlt napokban több térségünkben jelentős mennyiségű csapadék jutott a termőtalajba, de ez még nem elegendő az évek során felhalmozódott vízhiány pótlására. Emiatt a tavasz folyamán, illetve a közeledő nyári időszakban további károk kialakulása is várható.  Eljutottunk oda, hogy a kertészetekben április és május elején rendre a fagyok okoznak gondot, újabban pedig az aszály jelenti a legnagyobb kihívást. Ezért az öntöző vízhez való hozzáférés – felszíni, vagy felszín alatti – létkérdés a továbbiakban a fennmaradás szempontjából. Itt nem csak a növények életben maradásához szükséges vízről beszélünk, hanem teljes térségek vannak kiszáradva, ahol több száz milliméter csapadék sem oldaná meg az alapvető problémát.

A forróság mindent elpárologtat
Több, mint ötven éves meteorológiai, statisztikai adatok alapján az látszik, hogy az éves csapadékmennyiség nem változik, hanem a nyári csapadék és az éves átlaghőmérséklet csökkent – azon belül is a nyári hónapoké, miközben a kánikulai napok száma emelkedett. Tehát szárazabbak a nyarak, folyamatosan melegszik a légkör, amelynek hatására a talaj és a növény együttes párologtatása az elmúlt öt évtized alatt mintegy 25 százalékkal emelkedett. Vagyis ugyanannak a növénynek csak a felmelegedés miatt ennyivel több vízre van szüksége a fejlődéséhez úgy, hogy a víz nyáron kevesebb.

További gondot okoz a csapadék szélsőséges eloszlása. A hirtelen lezúduló esők nehezítik a munkát, mert a hosszú hetekig szinte teljesen elmaradó csapadék kiszámíthatatlanná teszi a növények fejlődését és a védekezési munkák ütemezését.

A szárazság is ellenfél, nem csak a fagy
A hidegbetörés tehát mindig megjelenhet, mint kockázati tényező, viszont a például a tavaly április eleji, vagyis egészen pontosan 7-i fagy ellen sem a fűtés, sem pedig a jégháló, sőt az öntözés sem segített. A kajszi már megadta magát áprilisban, az összes terméskár 80 százalék fölötti volt, miközben az azt megelőző évben a termés mennyisége 80 százalékos volt. Országosan is megtizedelte a 2025-ös áprilisi fagy a gyümölcsösöket, ami miatt jelentős a kár és nagy terméskiesés volt nem csak az őszibarack esetében, hanem a legtöbb gyümölcsnél is. A termésprognózist elkészítette a FruitVeB a kajszibarackra, az őszibarackra és a cseresznyére. Mint kiderült: mindhárom gyümölcsfajtánál 85 százalékos volt a terméskiesés. Az idei esztendőtől kezdve pedig a tartós szárazsággal is meg kell már küzdeni ezeken a helyeken.